TROMBITÁL A LELKEM
MINT A SÓFÁR HANGJA
e képeket látva
tutulva és sírva,
vészriadót fújva
térjetek már észre,
megbolondult lelkek
addig amíg lehet
mindent sutba dobtok,
mindent tönkretesztek
mindent elrontotok,
mindent meggyaláztok
és semmibe vesztek,
túlhúzzátok a húrt
és a következmény,
majd rettenetes lesz
visszacsap világra
a rengeteg sok bűn,
mint bumeráng s átok
ám akkor késő lesz,
a hallelujátok
a szent hozsannátok,
a megtérésetek
és a hitvallástok,
az idő kereke
csendben forog tovább,
megállíthatatlan
akár akarjátok,
vagy éppen akár nem
vagy éppen akár nem,
eljön a Messiás
egy váratlan napon,
jövetele lecsap
reánk mint a csapda,
amit mi magunknak
készítettünk vakon,
nem Isten teszi ezt
kegyetlen mivelünk,
mi hívtunk magunkra
saját életünkre,
rossz döntéseinkkel
hitetlenségünkkel,
súlyos bűneinkkel
e csapdának vasát,
mert mi nem bántuk meg
súlyos vétkeinket,
megtagadtuk Urat
kitiltottuk Istent,
saját életünkből
világ életéből,
és közben cselesen
halkan és ügyesen,
nézd mindent ellopott
nézd mindent lerombolt,
a tagadás és rombolás
tudd kegyetlen ura,
bennünk a világban
jólét társadalma,
még nem veszi észre
hogy romokon táncol
gazdagsága lelke,
és minden gyönyöre
a kitiltott Isten
elszenvedi mindezt,
elszenvedi még ezt
tűri a tetteink,
tűri a bűneink
imádkozik értünk,
mert tudja vége lesz
hamarosan vége,
bolond dáridónak
egy nap észrevétlen,
és lecsap a csapda
és megfog a csapda,
minket könyörtelen
s akkor majd úgy szól majd,
a kobold gúnydala
nem hallgattak szóra
nem hallgattak jóra
követték a rosszat
lecsapott a csapda
leszakadt a pajta
bennmaradt a macska
bennmaradt
a csacska macska!