Clicks559
hu.news
1

A francia püspökök ellentmondanak az "Miatyánknak"

December 3-ától a francia püspökök a Miatyánk helytelen fordítását fogják bevezetni. Az eddigi "És ne vígy minket kísértésbe" helyett az új francia szöveg az lesz, hogy "És ne engedd, hogy kísértésbe essünk."

Az eredeti görög szövegben nem szerepel semmilyen "ne engedd" részlet.

Az utcai ruhát hordó Marc Stenger püspök szerint nem "kényelmes" a helyes fordítást használni. A nyelvtani tények ellenére azt állítja, hogy az eredeti fordítás "nem teljesen helyes", holott valójában a francia püspökök által kitalált fordítás az, ami helytelen.

Kép: © Etienne Valois, CC BY-NC-ND, #newsYylpmdudhi
sf
Simon Tamás László a legújabb magyar nyelvű Újszövetség-fordításban, Mt 13,6-ban ezt a kérést így fordítja: "és ne állíts minket próbatétel elé". Ezzel magyarázza döntését: "A peiraszmosz szót rendszerint kísértésnek fordítják. Néhányan úgy vélik, hogy a szó a végidők sorsdöntő próbatételére vonatkozik. Többen viszont úgy gondolják, hogy vitatható ez az értelmezés, ugyanis egyrészt hiányzik a …More
Simon Tamás László a legújabb magyar nyelvű Újszövetség-fordításban, Mt 13,6-ban ezt a kérést így fordítja: "és ne állíts minket próbatétel elé". Ezzel magyarázza döntését: "A peiraszmosz szót rendszerint kísértésnek fordítják. Néhányan úgy vélik, hogy a szó a végidők sorsdöntő próbatételére vonatkozik. Többen viszont úgy gondolják, hogy vitatható ez az értelmezés, ugyanis egyrészt hiányzik a peiraszmosz szó előtt a határozott névelő, másrészt e fogalom használata sem az Újszövetségben, sem a korabeli zsidó apokaliptikus irodalomban nem kapcsolódik az eszkatológiához, a világtörténelem végső eseményeinek a bemutatásához. Sőt több újszövetségi szöveghely (pl. Lk 8,13; 22,28; ApCsel 20,19; 1Kor 10,13; 1Tim 6,9; Jak 1,2; 1Pt 1,6), illetve korabeli zsidó imádság (pl. qumráni szövegek) a hétköznapok erőpróbát jelentő nehézségeit jelöli ezzel a szóval. A v. 13 elején található állítmány (mé eiszenenkész) mögött feltételezett arámi igealak kettős jelentéssel bír: ’ne vezess’, illetve ’ne engedd, hogy’. Úgy tűnik, hogy az evangélista számára nem jelentett ez a kettősség problémát (vö. Mt 4,1: „Akkor Jézust a Lélek a pusztába vezette, hogy megkísértse az ördög”). A Miatyánk fohásza tehát nem arra keresi a választ, hogy ki az oka a világban jelen lévő rossznak. Ahogy az imádság első kéréseiben is (Isten neve, országa, akarata) kirajzolódik, az imádkozó azért könyörög, aminek a megvalósulását önnön magatartásával is befolyásolni tudja. A félreértés elkerülése érdekében választottuk a fenti megoldást. A Jak 1,13-ban ez áll: „Senki se mondja, amikor kísértésbe esik, hogy »az Isten kísért engem«. Istent ugyanis nem kísértheti a gonosz, és ő maga sem kísért senkit” (lásd továbbá 1Kor 10,13). A Miatyánknak e nehezen értelmezhető kérése tehát azért fohászkodik, hogy Isten ne engedje, hogy az imádkozót erejét meghaladó próbatétel érje, illetve hogy ne hagyja magára erejét meghaladó megpróbáltatások között." (forrás: szentiras.hu/STL/Mt6)