Bonnke . A 12 kiválasztása. magyarul olvasom a videót.

A SZÚNYOG BORDALA
Mint zárt szobában
a szúnyog menekül
iszkol a légycsapó elöl,
így vagyok bezárva én is
e halálos betegségbe,
és iszkolok a tumor elöl,
zümmögve zümmögök,
áldva, kiáltva, imádva,
óh egek, óh, Istenem óh!
próbálom megúszni és
kicselezni a légycsapót,
ne csattanjon hátamon
mert nem maradna belőlem
a menny ablakán más, mint
csak egy maszatos koszos fót,
ezért buzgón elmondom azt az imát is
mi tán még sose vót, sose vót,
de tudom és mind tudjuk,
hogy nem ezen múlik ez, nem
a susogó, hízelgő, könyörgő szón,
hanem csak egyedül az ÚR kegyelmén
A KIVÁLASZTÓN, aki engem, a legkisebb szúnyogot
már Édesanyám méhében milliók közül kiválasztott,
emlékszem, hogy zümmögtem, amikor
először a kezébe vett, nézegetett
forgatott méricskélt, faragott, majd azt mondta
- ez lösz az - mert, ha tőlem talált
volna faragatlanabbat és
nyomorultabbat, akkor biza nem
engem, hanem azt választotta vóna,
mert így ad az ÚR példát a
faragatlan világnak,
hogy így tesz csodát az Isten
minden nap, minden áldott nap,
mert még a szemetek előtt van
és látjátok, hogy még életben van az, kinek
minden nap má meg kellett volna halnia, halnia,
hát így vagyok én, hát így élek én
hát így vagyok én bezárva az ÉLET börtönébe,
milliónyi más hálás szúnyoggal együtt
szüntelen vég nélkül zümmögöm
a szúnyog bor dalát, hogy élek és élek,
és nem véletlenül élek,
hanem az ÚR irgalmából
és megtartó szeretetében!
S.D.G.