Véghelyi Péter: A magyar nyelv éltani (metafizikai) alapjai

Éltani (metafizikai) áttekintő
A bölcselettudomány (filozófia) éltani (metafizikai) területének rövid áttekintéséhez Fogarasi Jánosnak A magyar nyelv metaphysicája című munkája szolgál alapul. A metafizika fogalmának szó szerinti jelentése fizikán túli, de nem azért neveztetik így, mert a fizikai valóságon túlra mutat, hanem mikor Arisztotelész írásait Rhodoszi Andronikosz összerendezte, e gyűjtemény egyik kötete kapta a Metafizika címet, mivel a fizikai (természettani) írások mögé soroltatott be (μετά τά φυσικά / meta ta phüzika).
A természettan (fizika) és az éltan (metafizika) között az az alapvető módszertani különbség, hogy a természettan (fizika) tapasztalati (empirikus) tudomány, az éltan (metafizika) pedig tisztán gondolati (intellektuális).
A metafizika a megtapasztalható világunkon túlhaladó tudomány, az értelemben – s valójában a szívben is – meglévő elvek tudománya, melyek a születéssel eleve adottak az értelem – és az érzelem – számára, s melyek ezáltal a gondolkodás első elemeit alkotják. Az éltan tehát olyan tudomány mely, az eleve rendelkezésünkre álló alapvető elveket kutatja, ezért e tudomány áll minden más tudományág élén. Nyelvünkhöz szeretettel viszonyulva észrevétetik, hogy az elv, eleve, első szavaink mind az el szógyök ragozott alakjai, mely el gyökszó azonban az él szó ékvesztéssel előállt változata. Belátható hát, hogy a magyar éltan elnevezés sokkal kifejezőbb és tartalmasabb, mint a görög metafizika.
Az éltan (metafizika) tehát olyan bölcseleti tudomány, mely az emberi lélek eredeti törvényeit tárja fel, s azon belül is elsősorban a megismerés tevékenységét, s ezért neveztetik ismeretelméletnek is. Az éltant (érzéken túli) tudománynak neveztetik, mivel nemcsak fizikai dolgokkal (érzékivel vagy tapasztalatival) vagy utólagos (a posteriori) ismeretekkel foglalatoskodik, hanem túlkelőkkel* (transzcendentálissal) is, azaz olyan ismeretekkel melyek eleve (a priori: 19.1) adatottak számunkra, és ezért alapul szolgálnak.
* A túlkelő (transzcendentális) és túlhaladó (transcendens) Fogarasi műszavai, a továbbiakban ezek használtatnak.
Az éltan (metafizika) és az észtan (logika) különbségei
Az éltan (metafizika) abban különbözik az észtantól (logikától), hogy ez utóbbi a puszta gondolkodás törvényeit vizsgálja a tárgyak megismerése nélkül, az előbbi pedig a tárgyak megismerésének a törvényeit. Ezért az észtant (logikát) elméleti (teoretikus) idomi (formális) bölcseletnek is nevezhetjük, az éltant (metafizikát) pedig elméleti tárgyi bölcseletnek. Az éltan a tárgyak valóságát előre föltételezi, ámbár csak az idommal (formával), az ismeretidommal (ismeretformával, ismeretmóddal) foglalatoskodik.
Az éltan ágazatai
Az éltan két módon állapíthatja meg az eredeti ismeretidomok túlkelő fogalmait és alapjait, önmagukban vagy áttételesen. Ha a fogalom megállapítása önmagában való, akkor tiszta éltannak, ha áttételes, akkor alkalmazott éltannak nevezzük.
A tiszta éltant lehet léttannak vagy lételméletnek (ontológiának) is nevezni, ami az eredeti fogalmakról és alapokról, elvekről szól, melyek a valósággal létező ismerettárgyakra vonatkoznak, ám nem egy meghatározott tárgyra, hanem általánosan.
Az alkalmazott ismerettanba több tudomány tartozik, például: a csillagászat, a teológia, a természet éltana stb. A jelen esetben tárgyalt éltani ágazat a magyar nyelv éltana. Ez lesz értekezésünk tárgya.

A teljes tanulmány a feltöltött .pdf-ben

Forrás:
A magyar nyelv éltani (metafizikai) alapjai