KÜSZÖB.
KÜSZÖB
átlépni a küszöböt
meg se kottyant régen
észre se vetted magad
emelgetted beteg lábadat
majd elrohant nyolcvan év
lassan elfogyott az erő
megkopott a gerinc
és megroppant a derék
átléptél egy pici küszöböt
onnan már nincs vissza út, és a
menny felé gyötör lassan a csúz
elfogy Mami a jártányi erőd
kínod hangos, mint a blues
csontodban sikít az öreg velő
fáradt szívedből illan az erő
ám a lelked hittel előre fut
és mintha tudná és érezné
hogy mi következik,
megállsz a kapuban és integetsz
biztatsz, óh, ne félts te engem
Jézussal ezt már megbeszéltem,
látom, lábadon a súly egyre nő
nem kímél téged az esztendő
csetlik botlik szenved az életed
amíg a koszorút majd elnyered
én pedig a könnyeim nyelem,
óh! Mami mi lett veled, hogy
ily megtörten viszed a keresztedet
látom, hogy megtört, de meg is szentelt téged a betegséged
és biztos vagyok abban, hogy
Krisztus téged nem ítél el
mert Hozzá lettél hasonló
a betegségben, és
fájdalmas tisztulásod után
Hozzá leszel hasonló
a mennyei dicsőségben!
2Kor1.5