pmt-a
"Ellopták" az ötletemet.
Úgy 15 évvel ezelőtt, szűk körben már beszéltem arről, hogy ilyet kellene csinálni nekünk is - kivonulni a liberális szemétből -, de az anyagi vonzata miatt Magyarországon hamvában holt gondolat volt. Engem akkor az egyháztörténetben tanulva a jezsuiták (a mai Paraguay területén, de az 1600 évek végén) által alkalmazott közösségépítő megoldás inspirált.

A jezsuiták építe…More
"Ellopták" az ötletemet.
Úgy 15 évvel ezelőtt, szűk körben már beszéltem arről, hogy ilyet kellene csinálni nekünk is - kivonulni a liberális szemétből -, de az anyagi vonzata miatt Magyarországon hamvában holt gondolat volt. Engem akkor az egyháztörténetben tanulva a jezsuiták (a mai Paraguay területén, de az 1600 évek végén) által alkalmazott közösségépítő megoldás inspirált.

A jezsuiták építettek egy templomot, majd a templom körül lakóházakat a megtérítetteknek, és önellátásra rendezkedtek be. A templom és az egyház körül szerveződött minden az életükben.
Wikipédia:
hu.wikipedia.org/…aní_indiánok_jezsuita_missziói
"A missziók történelme
Dél-Amerikába az első jezsuita szerzetesek az 1560-as években érkeztek, és rövidesen megkezdték hittérítő munkájukat a guarani indiánok között. 1604-ben Claudio Acquaviva megszervezte a jezsuiták paraguayi tartományát, s a jezsuita szerzetesek elkezdték letelepíteni az addig nomád életmódot folytató guaraníkat, hogy megakadályozzák rabszolgasorba vetésüket. 1608-ban a spanyol királytól teljes felhatalmazást kaptak a térítésre és kolóniumok alapítására.
A jezsuiták nemcsak megkeresztelték az indiánokat, hanem egy teljesen új életformára tanították: letelepítették és földművelésre, ipari munkákra oktatták őket. Az általuk kialakított termelői közösségeket nevezték redukciónak (reducción). A legelső ilyen indián közösséget 1608-ban alapították Reducción de San Ignacio Guazú néven a mai Paraguay területén. A missziókban az indiánok szigorú fegyelemben éltek, naponta 10-11 órát dolgoztak.[1] Minden a közösség tulajdonában volt, a házak és a földek, s a javakat a végzett munka arányában osztották el. Vezetőiket maguk választották, jogaikat és kötelességeiket törvénykönyv szabályozta.
Az 1620-as években az éppen csak megalakult redukciókat súlyos veszély fenyegette: a portugál rabszolga-kereskedők rendszeres támadása. A védtelen redukciókból az indiánokat elhajtották, ellenállás esetén a misszionáriusokat megölték. A missziók helyzete 1631-ben már tarthatatlan volt, százezer indiánból mindössze 12000 maradt a redukciókban. Így a belsőbb területekre települtek. A menekültek egy csoportja alapította meg a San Ignacio Miní redukciót 1632-ben, majd 64 évvel később elhagyták, hogy felépítsék azt a missziót, aminek a romjait ismerjük.
Az áttelepülések, menekülések egészen 1639-ig tartottak, amikor IV. Fülöp spanyol király fegyvervásárlási engedélyt adott a jezsuitáknak. Az így felfegyverzett indiánok 1641-ben legyőzték a portugálokat, s ezzel véget ért a missziók zaklatott időszaka, gyors fejlődésnek indultak. Már nem csak önellátásra termeltek, hanem a piacra is. Volt pénz díszes templomok építésére, kórházak, iskolák fenntartására. A misszionáriusok létrehozták a guaraní nyelv írását, ők állították fel a La Plata vidékének első nyomdáit.
A jezsuita missziók körzete a III. Fülöp spanyol királytól 1608-ban kapott kiváltságlevél alapján szinte állam volt az államban. A redukciókban a jezsuitákon kívül más európai nem telepedhetett meg. Két magyar misszionáriust név szerint is ismerünk: Limp Ferencet és Szerdahelyi Ferencet. A földesurak féltékenysége, amellyel a redukciók működését figyelték, 1735-ben zendüléshez vezetett. 1750-ben Spanyolország lemondott Portugália javára az Uruguay folyótól keletre eső területről, amelyen hét redukció működött. A redukciók virágkorának az európai jezsuitaellenes hangulat nyomán III. Károly által 1767. február 27-én kiadott dekrétum vetett véget, amely kitiltotta a jezsuitákat az összes spanyol fennhatóság alatt álló területről. A redukciók a ferencesek vezetése alá kerültek, akikből hiányzott a megfelelő tapasztalat és szervezőkészség. A telepek lassan elnéptelenedtek, az indiánok nagy részét rabszolgavadászok fogták el. Az épületeket lerombolták, köveiket elhordták, helyüket visszafoglalta az őserdő."
pmt-a
A poszt 2018-s, a könyvnek nincs kedve utána keresni. De megnyugtatlak nem olvasta. Viszont amit írtam, az ~2005-2006 körüli gondolat volt.
Johann Liber
Számomra ez is nehezen értelmezhető hozzászólás... Kinek nincs kedve "utána keresni a könyvnek"? És ki nem olvasta? Miből gondolod, hogy nyugtalan voltam ezzel kapcsolatban? (Nem voltam az.)
Valójában én csak láttam, hogy érdekel a kérdéskör és egy ahhoz szorosan kapcsolódó, szerintem értékes tartalmat megosztottam Veled és az érdeklődőkkel.
Tanulságos számomra, hogy - ezek szerint - miféle rólam…More
Számomra ez is nehezen értelmezhető hozzászólás... Kinek nincs kedve "utána keresni a könyvnek"? És ki nem olvasta? Miből gondolod, hogy nyugtalan voltam ezzel kapcsolatban? (Nem voltam az.)
Valójában én csak láttam, hogy érdekel a kérdéskör és egy ahhoz szorosan kapcsolódó, szerintem értékes tartalmat megosztottam Veled és az érdeklődőkkel.
Tanulságos számomra, hogy - ezek szerint - miféle rólam szóló feltételezéseket társítasz egy ilyen mozzanathoz.., Sajnálom. Talán majd valamikor eljön az az idő is, amikor ilyenfajta nem kedvező feltételezések nélkül tudunk eszmét cserélni különböző kérdésekről...