Dr. Balogh Sándor: A judeo-kereszténység

A szerző Dr. Balogh Sándor, az Amerikai Egyesült Államokban élő nyugalmazott politológia professzor. A veszprémi szemináriumból 1952-ben, amikor is a Nagyszemináriumot ill. a teológiát államilag feloszlatták a házi faliújságon közölt Mindszenty-megemlékezés miatt, több kispaptársával együtt bíróság elé, majd börtönbe került dr. Major Kálmán spirituálissal együtt.

EZRED-VÉGI ÖNVIZSGÁLAT A VATIKÁNBAN cím alatt irt egy beszámolót 1998-ban GARZO FERENC, az MTI Római riportere.
A cikk szerint „A zsidóellenesség Isten és az egyház megsértése. Ez a főgondolat jutott kifejezésre abban a záróközleményben, amely összegezte a múlt hónapban a Vatikánban rendezett háromnapos konferencia munkáját. A tanácskozásokon, amely „A zsidóellenesség gyökerei a keresztény környezetben" címet viselte, 60 keresztény tudós, teológus, egyházi személyiség vett részt. Előadásaikból állt össze a mondanivaló, amely elméleti alapja lesz a nagy pápai bocsánatkérésnek: az egyházfő a 2000. év Nagy Jubileumának alkalmából ünnepélyesen fogja majd megkövetni a zsidóságot a keresztények által elkövetett bűnökért (...)
Mivel a tanácskozást zárt ajtók mögött tartották, az ott elhangzottaknak csupán néhány lényeges gondolata jutott el a nyilvánossághoz. Ezek némelyike egybecsengett a hatvanas évek elején tartott II. vatikáni zsinaton meghirdetett elvekkel, valamint az 1965-ben napvilágot látott Nosta Aetate kezdetű nyilatkozattal, amely a zsidó néppel kapcsolatban eltörölte az „Isten gyilkosa" jelzőt. A mostani konferencián az antiszemitizmus gyökereit minden eddiginél mélyrehatóbban próbálták meg elemezni (…).
Az előadók nagy része az Új Testamentum egyes szövegeiben rejlő zsidóellenes tételeket vette górcső alá. Vagyis azt boncolgatták, hogy nem a Szentírásban van-e valamilyen „génhiba", amely által esetleg sokan a zsidóellenességet látták igazolni. (Amerikai-kanadai Magyar Élet, XXXX, Nr. 3, Feb. 1, 1998.)
Nézzük meg tehát, mit is mond a Nostra Aetate? Az irat lényege egy másik téma, de itt az a fontos, hogy ez egy erősen pro-zsidó irat, amely megtilt minden megkülönböztetést, a zsidókat nem csak ártatlannak minősíti a keresztre feszítéssel kapcsolatban, hanem továbbra is mint kiválasztott nép kezeli őket. A Nyilatkozat egyik legsúlyosabb teológiai tévedése, hogy az Egyház illetve az üdvtörténet kezdetét nem vezeti vissza Ádámig, illetve az őskinyilatkoztatásig: „Krisztus Egyháza ugyanis elismeri, hogy hitének és kiválasztottságának kezdetei Isten üdvözítő misztériumának megfelelően már a pátriárkáknál, Mózesnél és a prófétáknál megtalálhatók.” Így a magukat Ádámig visszavezetők az egyszerű keresztények, míg a magukat Ábrahámtól számítók a judeó-keresztények. Ezzel egy de faktó szakadást idéztek elő a kereszténységben.
A Nyilatkozat végleges elfogadását két összefüggő tényezőnek köszönhetjük (már aki köszöni). Az egyik, a zsinati tanácsadók közé befurakodott, zsidóból kikeresztelkedett John Österreicher, felszentelt pap és teológia professzor, aki tagja volt egy fiatal zsidó fenomenológus csoportnak, akik a 20. század elején léptek be az Egyházba, hogy azt megreformálják.
A másik tényező egy rosszul megfogalmazott és végrehajtott „tudományos” szociológiai tanulmány volt, amely elhitette a zsinati Atyákkal, hogy az Egyháznak a keresztre feszítéssel kapcsolatos tanítása a fő oka az antiszemitizmusnak. Az így kialakított bűntudatnak fontos szerepe volt a Zsinat munkájában. Az amerikai ADL (egy zsidó szervezet) vezetői szerint a tanulmány „kritikus volt” a Nostra Aetate-ban lefektetett elv elfogadásában. (lásd Rodney Stark, SOCIETY TODAY, Second Edition, CRM Books, Del Mar, California, 1973, 32. o.). A tanulmány előzetes eredményét minden zsinaton résztvevő püspök kézhez kapta.
Rodney Stark, ismert szociológus, népszerű szociológiai egyetemi tankönyvében 9 oldalon át ismerteti a tanulmányt, amelyben „az antiszemitizmus okait kutatják,” mint a tudományos kutató munka példaképét. Leírja, hogy 1959 karácsonyán német fiatalok horogkeresztet festettek egy zsinagóga falára. Anélkül hogy tudták volna, vagy kikutatták volna a fiatalok vallási hovatartozását, tehát minden dokumentált alap nélkül, ez az eset arra ösztönözte a másodéves egyetemista Starkot és Glock nevű professzorát, hogy „bebizonyítsák” (ne csak megvizsgálják!), hogy a kereszténység befolyásolja az antiszemitizmust, mert az a zsidókat vádolja Jézus megfeszítésében játszott szerepükért”. Ez az előzetes feltételezés volt a kutatás alapja. Tehát elismerten, már kiindulásuk sem volt semleges, illetve tudományos. Volt egy előítéletük, amit bizonyítani akartak. És ezt adták el, mint tudományos kutatást!
Az eredmény világosan bizonyítja, hogy a vallásosságnak (amit Stark vallásos dogmatizmusnak nevez) nyilvánvaló kapcsolata van az antiszemitizmussal és ezt konklúziót így beállítva küldték meg a zsinati atyáknak: „a tény az, hogy legtöbb tagotok – legaktívabb tagjaitok – még mindig a zsidókat vádolják Krisztus megöléséért és azt hiszik, hogy minden zsidó a pokolra van kárhoztatva. Sokan azt is hiszik, hogy a zsidók csalnak, lopnak és hazudnak. Ha nem ezt akarjátok, hogy a hívek higgyék, komoly problémátok van, bárhol is tanulták ezeket a hiedelmeket.”
Ezt az eredményt kivetítve, megállapították, hogy Amerikában kb. 17.5 millió ember mutat zsidóellenes tüneteket vallási meggyőződésük miatt. Ezt a számot is elküldték a zsinati atyáknak.
Azonban sem a keresztre feszítés, sem a pokolba jutás nem szerepelt a kérdések közt! Az egyetlen kérdés aminek vallásos jellege van, így szólt, Stark beszámolója szerint: „Mivel zsidókat nem kötelez a keresztény erkölcsiség, ők olyan dolgokat is csinálnak, amit keresztények általában nem csinálnak.” Így, ha erre igenlő, azaz a zsidóság szempontjából negatív választ adnak, akkor ezt úgy értelmezi a tanulmány, hogy a keresztény egyházak zsidógyűlöletre tanítják híveiket. Pedig a kérdés, amire építették a konklúziójukat egy provokáló kérdés volt, nem a kérdezettek mondták, hogy a zsidók viselkedése probléma volt, hanem a kérdés volt így megszövegezve. Ők állították szembe a keresztény erkölcsöket és a zsidók viselkedését, és a lényeg nem egyéni vallásosság volt, hanem a zsidó és keresztény erkölcsi elvek és normák közti állítólagos különbség.
Ez azt látszik mutatni, hogy a tanulmány szervezői maguk is sejtették, hogy az antiszemitizmus igazi oka egyes zsidók viselkedése, tehát feltettek egy ilyen kérdést, azt remélve, hogy ezzel ki tudnak provokálni egy zsidóellenes választ, amire szükségük volt, hogy a Zsinati Atyákat félre tudják vezetni!
A Zsinat sikeres befolyásolásától felbuzdulva, Glock és Stark két évig körbe járták Amerikát, beszédeket és szemináriumokat tartani egyházi vezetőknek, újságíróknak és szerkesztőknek. Munkájuk sikeres volt, mert munkájuk eredményeként sok hitoktatási tankönyvet és más kiadványokat át kellett írni, és minden szinten átnevelési kampányokra volt szükség. Így született meg a „judeo-kereszténység,”
Hogy ez a csalás illetve félrevezetés hová vezetett, a fent idézett három napos vatikáni konferencia mutatja ahol „egyesek azt boncolgatták, hogy nem a Szentírásban van-e valamilyen „génhiba”, amely által esetleg sokan a zsidóellenességet látták igazolni.” Senkinek nem jutott eszébe megvizsgálni az eredeti tanulmányt, aminek alapján elfogadták a Nostra Aetate Nyilatkozatot. Inkább az Újszövetségi Szentírásban „gén hibát” kerestek, és azt próbálták egyesek felelőssé tenni az antiszemitizmusért, mint a zsidók provokáló elveit és viselkedését. Hála Isten, II. János Pál pápa leállította ezt a gyanúsítást.
Itt önkénytelenül is Mazeh moszkvai főrabbi jut eszembe, aki állítólag megjegyezte, a zsidó Trockijra utalva – akinek eredeti neve Bronstein volt – hogy „A Trockijok csinálják a forradalmat, és a Bronsteinek fizetnek érte."[1][1]. Úgy látszik, hogy a zsidó kérdés tragédiája, hogy az ártatlan zsidók fizetnek a provokáló, radikális, „nem-zsidó zsidók" bűneiért. Így volt ez a Holokauszt esetében is! És még a Szentírást próbálják egyesek okolni. Nem a zsidókban hanem a Szentírásban van a „génhiba!” És az esetleges provokációra való reakció, a Vatikáni szakértők szerint „Isten és az egyház megsértése.”

A zsidó fenomenalisták befurakodása és a zsinati Atyák félrevezetése az Egyházat nem csak védekező pozícióba szorította, hanem rettenetes romboló hatással volt az Egyházon kívül és belül, mivel a vallásra hivatkozva, általánosították az antiszemitizmus vádját, és szinte lehetetlenné tették az ellene való védekezést.

Forrás:
eucharisztikuskongresszus.hu/BS_hit_14.html
Bazsó-Dombi Attila
A szöveg a Szerző angol nyelvű fordításában:
Prof. Em. Dr. Sándor Balogh: Judeo-Christianity
Bazsó-Dombi Attila