A LÁNGOS CSILLAG
felsétáltam szivárványra
szivárványnak a hátára
onnan néztem a világra
hegyekre és óceánra
lelógott egy csillag lába
belettem a tarisznyámba
hazavittem falucskámba
feltettem azt a toronyba
toronynak a sisakjára
sisaknak a keresztjére
világítson minden este
az ott élő embereknek
csodálkoznak nézd a népek
nézik ezt a fényességet
elűzi a sötétséget
mindenféle rémességet
nem bírja a csillag fényét
beleremeg a sötétség
bajban vannak a koboldok
nem repülnek a morgoncok
boszorkányok és sárkányok
minden elmennek más faluba
nem lesz itt már több galiba
csodálkozik Polgármester
imádkoznak az emberek
megváltozik falu lelke
lángos csillag lakik benne
csillagban meg a Betlehem
Betlehemben Isten gyermek
jászlában a lángos csillag
csillag mellett Szűz Mária
dalolja a bölcső dalát
elringatja Kis Jézusát
énekel a templomtorony
egész éjjel azt hallgatom
mikor ezt a verset írom
dalolnak a szép angyalok
nem alszik a falu népe
összejönnek a füzérre
együtt mondja Isten Népe
az éjjeli dicséretet
reggelig a füzéreket
velük mondja nézd imát
Szent Charbel a legjobb barát
Szent Remete szeretete
kiárad az emberekre
felragyog a lángos csillag
mind megtérnek az emberek
a szivárvány nézd integet
gyere hozzám fel máskor is
van még neked két kis falud
csillagfénynek erejéből
a Teremtő kegyelméből
lángos csillag áldásából
a Jóisten jóvoltából
lángos csillagnak fényéből
oda is jut oda is jut
a sötétség onnan is fut!