KÁRMEL KIRÁLYNŐJE
megremeg a lelkem
megremeg a szemem
mikor Reád nézek
lám máris énekel
lelkemben az ének
kigyúlnak a fények
versem Tőled fényes
édesedik a szó
a nyelvemnek hegyén
mert ott látlak Téged
a Kármelnek Hegyén
Libanonnak éke
a Te szemed kéke
koronádnak gyöngye
az Egyháznak fénye
erényed szépsége
Szent kezed ereje
a sátánt megverte
skapuláréd nekünk
oltalom és fegyver
megolvadt a szívem
míg Rólad verseltem
hálát adok érte
az ellenség ellen
Te ma is erőt adsz
Te ma is elrejtesz
minden nap dicsérlek
minden nap köszöntlek
minden nap követlek
minden nap segítesz
de nem ezért szeretlek
hanem mert Anyánk vagy
remeték Anyája
imák koronája
bezárt kertnek éke
sátánnak bukása
remetéket nevelsz
ma is a kertedben
lótusznak virágát
hozom a kezemben
lelkednek palástja
lobog a lelkemben
szívednek szent tüze
izzik a szememben
versemnek szent tüzét
Te adtad nyelvemre
oltottad versembe
lobogva dicsérlek
és kérlek eméssz fel
óh kérlek vegyél fel
és kérlek rejtsél el
hadd élhessek Veled
fent a Kármel Hegyen
mint egy ismeretlen
egyszerű remete
hálásan köszönöm
kérésem hallgatod
kérésem megadod
örökké szeretlek
örökké dicsérlek
örökké követlek
örökké hirdetlek
KÁRMEL KIRÁLYNŐJE!