3
4
1
2
Bazsó-Dombi Attila

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Ördöngösök.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij „Ördöngösök” c. orosz társadalmi drámájának alapüzenete:
„Nekem most roppant sok gondolatom támad, látja, ez épen olyan, mint a mi Oroszországunk. Azok az ördögök, amelyek kijöttek az emberből és bementek a disznókba – az mind csupa kór és miázma, és tisztátalanság, mind csupa ördögök és manók, amelyek sokra gyűltek századok alatt a mi nagy beteg Oroszországunkban. […] De egy magasabb eszme és magasabb akarat igéje meg fogja őt illetni, és kimennek belőle mind az ördögök, piszkok, aljasságok, amelyek a felületén összegyűltek és magok fogják kérni, hogy a disznóba bemehessenek. Sőt talán már be is mentek. Ezek mi vagyunk és amazok és Péter […] De a beteg meggyógyul és «leül a Jézus lábához» és mindenki csodálkozva fog őrá nézni.”1
„A kor nagy kérdései, liberalizmus, szlavofilizmus, ateizmus, vallásos istentagadás, radikalizmus, pre-egzisztencializmus mind megkapja szellemileg hallatlanul elmélyített képviselőjét, képviseletét. A regény nagy jelenetei (Kirilov Isten ellen tudatosan lázadó öngyilkossága, Sztavrogin beszélgetése a szent sztareccel, emlékezése a gyermekleány megerőszakolására és a szerencsétlen teremtés végignézett öngyilkosságára stb.) a világirodalom kevés számú legnagyobb «epizódjai» közé tartoznak.”2 „Mi lesz a vége, ha a nagy eszmékből kivesszük az Istent? – Gyilkosság, s az álarc mögül az ördög vigyorog ránk. […] Dosztojevszkij a hatalmi pszichózissal foglalkozik ebben az anti-nihilista regényében is, a Raszkolnyikov-problémát a forradalommal, mint történelmi kérdéssel köti össze. […] Dosztojevszkij Sztavrogin figurájában előrevetíti az emberekkel szembeforduló, tudatos aljasságokig és bűncselekményekig eljutó világfelfogás és magatartás csődjét.”3
1Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (Ford.: Szabó Endre): Ördöngösök V. – LÉGRÁDY TESTVÉREK, Bp., 1909., 117-118., részlet
2Legeza Ilona : ÖRDÖGÖK (Könyvismertető – legeza.oszk.hu, részlet)
3Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (Ford.: ): Ördöngösök (Fülszöveg – mek.oszk.hu, részlet)

221