A davosi elit a szólásszabályozásra törekszik
A globalista menetrenddel szembeni növekvő nyilvános szkepticizmusra válaszul a WEF az idei ülésszakot a "bizalom újjáépítésének" jegyében jelölte meg. Az esemény során több felszólaló is megismételte, hogy a "félretájékoztatás" aláássa a nemzetközi intézményekbe vetett bizalmat, és a világ vezetőinek erkölcsi kötelességük, hogy fellépjenek ellene. A progresszívek azonban gyakran használják a "félretájékoztatás" szót a globalizmus- és progresszióellenes beszédre, nem pedig szükségképpen a hamis beszédre.
Tirana Hassan, a Human Rights Watch ügyvezető igazgatója a mai "félretájékoztatási légkört" a tekintélyelvűséggel hozta összefüggésbe. Hassan szerint "a [tekintélyelvűség] figyelmeztető jelei olyan fogalmakkal jelennek meg, mint a családi értékek védelme vagy a tradícióink megőrzése", és a nyilvánosságnak nagyon oda kell figyelnie ezekre. "Ezek gyakran öncélúak, manipulatívak, és szinte mindig ártanak az embereknek és korlátozzák az emberi jogokat".
Hassan így folytatta: "Egy másik példa, ahol a nők jogait támadás éri... a kormányok megmondják a nőknek... hogy terhesek lehetnek-e vagy sem... Floridában oktatási cenzúra van, ahol a diákoknak megtiltják, hogy a szexuális és gender identitásról tanuljanak".
A WEF 2024-es globális kockázati jelentése a félretájékoztatást és a dezinformációt nevezi meg a világ legnagyobb rövid távú kockázataként. A WEF " A félretájékoztatás és a COVID-19 - Stratégiai hírszerzés" címmel indított egy kezdeményezést, amely a COVID-19-re adott mainstream reagálás narratíváját népszerűsítette, de azóta leszedték a weboldalt.
Meredith Kopit Levien, a New York Times elnök-vezérigazgatója szerint "a Google valódi előrelépést ért el a dolgok indexelésének módját illetően", ami azt jelenti, hogy a Google hatékonyan generálja és népszerűsíti a "megfelelő típusú" tartalmakat a Google keresési találati oldalának tetején, míg a "nem kívánatos információk" lefelé tolódnak, és igazi kitérőt igényel megtalálásuk. Sok felhasználó ismeri ezt, különösen a COVID-19 kapcsán, amikor több tucat Google-oldalt kellett átböngészni, hogy elérjük a nem szokványos tartalmakat, csak hogy kiderüljön, hogy azok valójában helytállóak.
A beszéd ellenőrzésére irányuló küldetés az EU-ban is egyre nagyobb teret nyer. Ursula von Leyen, az EU Bizottság elnöke beszédében azt mondta, hogy "a globális üzleti közösség számára a következő két évben nem a konfliktus vagy az éghajlat lesz a legfontosabb kérdés. Ez a dezinformáció és a félretájékoztatás". Von Leyen azt is elmondta, hogy "az általunk offline is nagyra tartott értékeket online is meg kell védeni". Ezek közé az értékek közé tartozik az abortuszhoz való hozzáférés és az azonos neműek házasságának legalizálása, amelyek az ENSZ emberi jogi fórumain 2024-ben az EU prioritásai között szerepelnek.
Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke elmondta, hogy az EU "a rendszer javítására összpontosít, hogy az emberek a megfelelő tényekhez jussanak". Dicsérte az online tényellenőrző funkciókat, és kijelentette, hogy "[az EU] minden nagy technológiával rendelkezik a kötelezettségvállalás keretében... [hogy fellépjen] a dezinformáció ellen".
Leyen és Jourová beszélgetéseik során utaltak a digitális szolgáltatási törvényre [DSA] is, amely egy olyan uniós jogalkotási javaslat, amely az online platformok és szolgáltatások szabályozására vonatkozó szabályokat állapít meg az egész EU-ban. A törvény tartalmaz egy szakaszt a "kockázatok, például a manipuláció és a dezinformáció mérsékléséről". Február 17-től kezdve a törvény várhatóan minden szabályozott szervezetre nézve kötelező lesz, és az uniós tagállamokat felkérik, hogy hozzanak létre digitális szolgáltatási koordinátorokat.
Forrás angol nyelven