JÁNOS TESTVÉR TRANSITUSA
ADVENT ÉJNEK SZENT A TITKA
rejtelmeknek szent Adventje
sejtelmeknek suttogója,
telve vagy te szent titkokkal,
telve vagy te szent csodákkal
elhozod és harmatozod,
reánk advent mindezeket
lelkünk éji sötétjében,
szent titkaid nézd fürkészem
hallgatom az éji csendet,
kémlelem az éji eget
s angyalodat, csillagodat,
a szívemből megkérlelem,
fényt és utat adjanak
s a lelkünknek mutassanak
akik tudom, mindent tudnak
akik tudom, mindent láttak,
hogy legalább egy szent titkot
hogy legalább egy nagy csodát,
mondjanak el a sok közül
s akkor éjem majd felderül,
a lelkem is halld örülne
és a hitem erősödne,
ha a titkot és a csodát
angyal nékem elmondanád,
visszavonult az angyalom
engedélyt kért erre Úrtól,
majd visszajött és elkezdte
feltárni a szava titkot,
sosem látta angyal szeme
sírni mennyben Adonájt,
ám amikor úgy döntöttek
közösen a három Személy,
hogy elküldik le a földre
az Atyának Egyetlenét,
összeroppant, megremegett
e döntéstől Isten Lelke,
úgy zokogott a Szent öreg
hogy a földön záporesőt
és földrengést jelentett be,
szeizmográfus s az időjós
tudta Atya mi lesz ebből,
mégis küldte elengedte
le a földre Szent Fiát,
siratta Őt szeme, lelke
vért izzadott Atya mennyben,
s megszaggatta palástját
megköszöntem angyal szavát,
misztérium feltárását
s láttam Atyát a lelkemben,
görbe háttal sírni mennyben
azóta én másként nézek,
az Atyára és Fiúra
Vigasztaló Szentlélekre,
másként vetem a keresztem
sóhajtozva a lelkemben,
másként látom advent időt
másként élem éjszakáját,
keresem és megölelem
minden sírónak a vállát,
tán benne is az Atya sír
mert gyermekét vagy betegét,
elvesztette síró család
a lelkemben átölelem,
sírókat és betegeket
virrasztókat advent éjben,
akik hittel imádkoznak
haldoklókért betegágyban
még egy titkot suttogott el,
ezen éjjel angyal nékem
mire meghalt s a mennybe ment,
a Haldokló, kinél voltam
az angyaltól megtanulta,
lelke halld a szent hitvallást
s az Úr előtt úgy mondta el
ismét hullott Atya könnye
de most már az örömében,
mert ily vallást, oly ritkán hall
trón előtt az atya füle,
szinte csoda, ahogy mondta
ahogy lelke Őt imádva,
Megváltójának vallotta
az Atyának Egyetlenét,
s másodszor is sírt az Atya
e hitvallást halld meghallva,
világos lett Advent hajnal
s imádkozom a sírókkal,
a Haldokló már mennyben van
éppen most köszöni Úrnak,
irgalmát és a jó halált
vele együtt én is teszem,
együtt mondjuk a glóriát
együtt mondjuk halleluját
megvalljuk a feltámadást!
07:01