A CSENDESSÉG SZAVA
A CSENDESSÉG HANGJA
az bizony olyan halk
tudd kedves barátom
hogy alig hallható
a vájt fülűeknek
kik a csendben élnek,
az átlag lelkeknek
pedig egyáltalán
nem hallható az meg
mert ők zajban élnek,
ritkán szólal meg Hang
csendes Isten hangja
akkor is oly csendes
hogy nagyon fülelni kell
vájt fülű léleknek
mint csobogó csermely
halk hangját elnyeli
fehér karszthegységben
a víznyelő kútja,
elveszik a mélyben
a csermelynek hangja
úgy kell mélyre menni
és hangját követni
keresni a mélyben,
úgy kell az embernek
lelki életében
és az imádságban
keresni a csendet
ha az ember lelke
hallani szeretné
lelkében azt egyszer
lelkében azt sokszor
vagy akár naponta
hallani akarja,
ha búvár lebukik
a víz felszín alá
elhagyja világot
a fecsegő felszínt
búvár a víz alatt
csendességre talál,
és nem hall semmi mást
csak fülében hallja
szíve dobogását,
amikor az ember
mély csendességben él
s ezt éli naponta
őrzi a lelkének
imádó szívében
imádó házában
ezt a csendességet,
karszthegység mélyéből
újra felbukkan nézd
a csendnek csobogó
hallgatag patakja,
s meghallja az ember
lelkének a füle
a csendnek a hangját,
melyben szól az Isten
szelíd szeretettel
és érthető hangon
és érthető nyelven
csendesülő élet
mélyülő csendjében,
egyszer szólt így hozzám
hogy a lelkem füle
hallotta a hangját,
nem kellett keresnem
hangnak a forrását,
ott állt az előttem
miséző oltáron
a szent szép Hostia,
s amit nekem mondott
amit hallott ott bent
a lelkemnek füle,
csak egyszer írtam le
s nem mondom el többet,
úgy őrzöm én hangját
mélyen a szívemben
mint a strázsa őrt áll
kastélyos ligetben
hol a király pihen
és strázsa vigyázza
a királynak álmát,
csak biztatni tudlak
és bátorítani,
kövesd a szenteknek
a szent jó példáját,
keressed a csendet
járj a csendnek útján
s meg fogja hallani
a lelkednek füle
a mélyülő csendben
az Istennek hangját,
mint a csörgedező
csendes csermely hangját,
néha felriaszt majd
mint a gongnak hangja
hogy a gong búgása
hangnak a zúgása
hogy felébreszthesse
lelked az álmából
és figyelmeztessen
közelgő veszélyre
és az ellenségre
ki életedre tör
hogy megöljön téged,
máskor meg ünnepre
ébreszt fel a hangja
örömmel hallgatod
az ébresztő hangját,
máris fújja lelked
a hangos glóriát
boldog halleluját,
azt kívánom Néked
érted imádkozva
a teremtés csendje
töltse be a csendes
imaóráidban
csendesülő lelked,
hallja meg a lelked
Istennek a szavát
a gongnak a hangját
a Bat Kólnak Fiát
a mélyülő csendben,
szent és áldott hangját
libabőrös leszel
vag éppen elájulsz
az teljesen mindegy
ami biztos azaz,
nem fogod megbánni
az csendre szánt időt
meg fogod köszönni
hogy elhívott téged
Istennek a Lelke
ki csendes pusztába,
Csendülő Házába,
hogy ott éljen lelked
csendülő mélyülő
áldott szent imában
ÚR dicsőségére
az Egyház javára
a lelkek üdvére
és nagy örömére
most és mindörökre!