KERESZTES SZENT JÁNOS TISZTELETÉRE
SZERELMÜNK BORDALA
versbe csordult szívem este
lelkem Jánost ünnepelte
mint a kő a tó vizébe
csobban süllyed le a mélybe
jelenléted így érkezett
bárányfelhő bújt lelkembe
tűzzé lettem csendes éjben
belebújtál zsigerembe
lelkesültem felhő lettem
és a Tűzzel beszélgettem
tüzes felhő lelkemre ült
hallom Tevje ott hegedül
csendes éjben minden csendül
nézd a Gyermek elszenderül
mosolyára szép angyal ül
szeráf vigyáz a Gyermekre
nehogy bármi baja essen
ott térdelek Gyermek mellett
Tevje húzza a szívemben
belém süllyed jelenléted
lehúzol a dal mélyére
ott hallom a szívverésed
tűzzel vízzel beszélgetek
versel bennem jelenléted
lángod bennem örömmé lett
örömmé tesz örökléted
Te vagy bennem örökmécses
Tevje húzza a zenénket
táncol bennem örökléted
lángol bennem örökrészem
belém léptél belém égtél
tűzzé tettél megégettél
nem perel már lásd a lelkem
Lelked azt is kiégette
nem perel már lásd a nyelvem
tüzed azt is megszentelte
írópennám szenesedik
mert a tüzed túl sok neki
te hívtál meg írjak Neked
Te loptad el a lelkemet
megtudtam, hogy Lelked tüzes
tüzed cseppen felcsap a láng
versed mint a nyári villám
egyet villan és lecsap rám
szerelmünknek tűzfészkében
megírtam a szerelmünket
pillanatra Tiéd lettem
bűneimet elégetted
csókjaidat lélegeztem
lázban ég most Lelked bennem
mindörökre Tied lettem!