A LEGNAGYOBB KALAND
látni kedves arcodat
elemésztni önmagam
hallgatni a dalodat
sorsfordító hangodat
Veled élni minden nap
együtt járni az utat
kutatni a titkokat
építeni várakat
légben úszó hidakat
fényben élő terveket
angyal hangot suttogást
és a felkent prófétát
biz a legnagyobb kaland
malasztok közt a malaszt
együtt ülni csónakban
és várni a holnapra
hálót dobni a napra
és kihúzni a partra
szívünk együtt dobogna
fényed bennem lobogna
odaadni magamat
teljesen és egészen
átölelni tervedet
megcsókolni a kezed
ezt kérem én merészen
mert a szívem a Tied
várni a válaszodat
tűzben égő szavadat
farkasűző nyiladat
boldog kín nézd e kereszt
Szarvasgím a hegyre megy
Szent Charbel is vele van
tanítja és tanítja
az agancsát eldobja
Charbel apó és Ruah
velük együtt lakoznak
mikor kész lesz a szarvas
tervben tovább lapoznak
koboldok már ugatnak
trónterembe utaznak
szót fogadnak parancsnak
folytatódik a kaland
remeték közt lakoznak
erényük a lényegük
szeretetük nem rehül
suttog mindég a hajnal
kínban frissül a bordal
lecsempül nézd poharam
csempedarab szívemben
megöli az utolsó
elrejtezett bűnömet
most kezdődik az élet
zúg a kijelentésed
befejeztem versedet
visszafekszem ágyamba
még csak hajnal két óra
megköszönöm Istenem
a hajnali versedet
és az áldott tervedet
trónteremben zúg a dal
násznagy írja a bordalt
a szeráfok lángolnak
Máriával táncolnak!