A KUTYA MELEGBEN
lóg a kutya nyelve
a diófa alatt
kutyámnak jókedve
nézd messzire szaladt
most kapott friss vizet
mégis lóg a nyelve
elromlott légkondim
e kutya melegben
nekem is lóg nyelvem
kérdezem a kutyám
most mit tegyek pajtás
kutyába se vesznek
látod a szerelők
annyi a munkájuk
mint ebben a bolha
pont erre a szóra
ugrik kutya bolha
ebről a gazdira
egyből a hátára
kínlódik a gazda
kutyamód utálja
a gazdi a bolhát
kutyául véresre
marja a derekát
kuruttyolnak békák
a kutya dézsában
kutymorognak benne
kutyamód szenvednek
vannak vagy ötszázan
kutyamód stílusban
úszom ha van rá mód
kérdezem a kutyám
mit tudsz a tavunkról
kutyaúsztatóról
legyint egyet füle
elapadt a vize
kérdezem a fenyőt
hol vannak a felhők
mikor jön az eső
halkan súgja meg azt
a kutya ne hallja
elmentek külföldre
kutyául messzire
kutya Kán földjire
a Kánnal kötnek most
eső szövetséget
már terelik a kutyák
a bárányfelhőket
komondorok ugatják
az esőfelhőket
riadtan szaladnak
Kárpát – Medencénkbe
máris esik eső
záporoz a felhő
felfrissül az ember
nevet kutya nyelve
E KUTYA MELEGBEN!