BESZÉLGETÜNK.
COR AD COR LOQUITUR
BESZÉLGETÜNK Jn.14.23
lám eljöttél ma is felnevet a hold is
kerek a mosolya kacag a csillag is
kócolja a hajam a hajnali szél is
és dúdolja Szíved, hogy szeretsz TE mégis
e fényes szavakra a lelkem felizzik
és suttogom vissza, hogy szeretlek én is
a holdnak visszhangja hallom, hogy elmondja
szívemnek a titkát a teljes tejútnak
hát nem bánom én ezt és nem bánja Ő sem
hogy hallja mindenki lássa meg akárki
a hatalmas Isten az embert szereti
szívére öleli szerelmét megleli
itt ülök mellette és Vele beszélek
itt van Ő velem a szemembe nézett
örömét éreztem lelkembe nevetett
elmondja a hitét szól belőle remény
mindig lesz valaki ki kész Őt szeretni
és tőle nem félni s kész benne remélni
hát sokat kell várni az ilyen lélekre
sokat kell keresni és fáradni érte
meg fogja találni legyen az akárki
meg fogja keresni éljen ő bárhol is
Igéje áldás lesz a lelke betelik
mert aki szereti szót fogad Őneki
Ő benne fog élni és nem fog ő félni
lásd immár semmitől Ő vezet belülről
a lélek szent útján a szívünk bizalmán
a mennyei sztrádán Ő fogja a kormányt
és tudja az irányt ismeri a hazát
hol Isten már ránk vár és örök az áldás
és vezet biztosan az úton lásd haza
nem lehet akadály a kobold patája
bárhogy is fenyeget bármit is üzenhet
a felhők remegnek én meg nem ijedek
és nem is hátrálok hitemben sohasem
mert lerontja őket és állnak remegve
mert fenyíti őket a hatalmas Isten
mert legyőzte őket a kereszten Isten
e beszéd végére vágy támadt énbennem
hogy mindezt megtegyem s Ő bennem élhessen
ha nehéz lesz tennem tudom, hogy megsegít
zászló emelkedik tudom, hogy bent lakik
érzem, hogy itt van már érzem, hogy bennem jár
köszönöm jó Uram hogy szavad megtalált
köszönöm a Szívnek hogy nyilad eltalált
hiszem a lelkemben, hogy lesz még folytatás
örök lesz az öröm örök a társalgás
nem lesz itt árulás erős a hitvallás
nem lesz itt tagadás öröm a tanúság
halld kijelentetett győztes a szerelem
lám mindenek felett koszorúd elnyerem
barangolsz énbennem dúdolgatsz lelkemben
estéként készülök kertedbe lemenjek
gránátalma sóhajt illatos a bordal
örül már az angyal tele van a serleg
jó fűszeres borral e szőlőtől édes
a szerelmes sóhaj akkor is félig
a ritmust vesztette megtalálta végleg
ki őt megmentette s szívét megszerette
lám fényes lett az áldás ott él bent a Bárány
fényes lett a lakás velünk él a szeráf
füstöl már a tömjén nem kell neki parázs
mert örökké tart majd, Bennünk a lángolás!
06:26