MENEKÜLÉS EGYIPTOMBA
az angyalok csendben
mind sírnak a mennyben
üresen áll jászol
most szép Betlehemben
Tevje sem hegedül
csak a lelke csendül
szemének pilláján
mint a szép szivárvány
könnye cseppje gördül
mindenki menekül
Heródesnek lelke
öldöklésre készül
katonák keresik
mind a zsidó királyt
mert Heródes félti
tőle az uralmát
nem tudják hol létét
hogy melyik házban van
hogy hol született meg
és hol rejtegetik
született gyermeket
csak annyit tudnak ők
mit a parancs mondott
ezért minden házba
vadul bezörgetnek
berúgják az ajtót
mert a parancs így szól
még ezen az éjjel
meg kell ölni minden
szép fiú gyermeket
aki Betlehemben
napokban született
megjöttek katonák
az éj leple alatt
rúgja lábuk ajtót
dörömböl a kezük
a zörgő ablakon
letépik a függönyt
tüzet dobnak házra
és széna pajtára
tetők leszakadnak
ébrednek családok
asszonyok szaladnak
és kaszára kapnak
a békés férfiak
folyik a küzdelem
ölik gyermekeket
kitépik az anyák
kezéből katonák
ma született fiát
s a szemük láttára
ölik meg katonák
hangosan sír Ráhel
siratja fiait
tördeli kezeit
betepassza száját
nehogy megátkozza
nyelve a prófétát
aki mindezt látta
sok évvel korábban
és megjövendölte
gyászát Betlehemnek,
folyik az öldöklés
jajgat anyák szíve
ártatlanok vére
folyik ki a földre
és beissza a vért
Betlehemnek földje,
véget ér öldöklés
csendes lesz Betlehem
csak Ráhel siratja
a megölt fiait
fájdalma végtelen
jajgat a lelkében
jajgatása messze
hangzik csendes éjben
a jajgatására
nem válaszol senki
mindenki elszaladt
a sötét erdőbe
félelmében elbújt
csendes éjszakába
csak a katonáknak
távolodó lépte
pajzsa és a kardja
zörren éjszakában
az ártatlanoknak
a segítségére
nem érkezik senki
gyilkos éjszakában
az éj leple alatt
ördög ítélkezik
végrehajtja csendben
amit elvár tőle
Heródesnek lelke
ekkor szól az angyal
alvó Szent Józsefhez
ébredj fel és siess
ébredj fel és vidd el
a családod messze
Egyiptom földjére
akkor gyere vissza
ha majd újra szólok
és felébresztelek
újra az álmodban
elindultak éjjel
gyors összepakoltak
elindultak messze
hosszú könnyes útra
de most nem daloltak
mint a zarándokok
a zarándok úton
ők dalolni szoktak
a dalolás helyett
könnyes lett a Gyermek
ruhája párnája,
mert olyan sok könnyet
sírt az Édesanyja
sötét éjszakában
nem ez volt a család
álma netovábbja
hogy a szülés után
a pihenés helyett
menekülniük kell
a gyilkosok elől
köves sivatagban
hideg éjszakában
megszakadt a szíve
könnyes Máriának
első döfés érte
hétfájdalmú Szívét
vaduló világban
nem alszik Mária
nem alszik a Gyermek
mindkettőjük Szíve
imádkozik csendben
értünk imádkoznak
kik e vad világban
őrizzük a hitet
és a szeretetet
szívünkben a reményt
elhozza Messiás
a várt szert életet
imádkozzunk Velük
Velük sírjon lelkünk
tegyük össze kezünk
engeszteljünk együtt
mindazon lelkekért
mindazon vadakért
sötét gyilkosokért
akik ma is ölik
az ártatlanokat
védtelen kicsiket
és a magzatokat!
Aprószentek napján
a gyermek vértanúk
áldott szent ünnepén
értük szólt az ima
értük volt szentmise
kiket abortálnak
kiket Heródesek
modern kórházakban
ma is legyilkolnak!