XVI Benedek 1963-ban irta 36 eves koraban. A II. Vatokani Zsinaton Frings biboros szakertojekent, peritusakent dolgozott, aki megkerte egy kis projekt elkeszitesere, amit viszont XXIII Janos kert tole. A papa kerte menjen Romaba, es attol felt a fiatal teologus professzor valamit elszurt es o most utoljara veszi fel a biborosi biretumot, ezert magaval vitte Ratzingert is. Janos papa sz7velyesen …több
XVI Benedek 1963-ban irta 36 eves koraban. A II. Vatokani Zsinaton Frings biboros szakertojekent, peritusakent dolgozott, aki megkerte egy kis projekt elkeszitesere, amit viszont XXIII Janos kert tole. A papa kerte menjen Romaba, es attol felt a fiatal teologus professzor valamit elszurt es o most utoljara veszi fel a biborosi biretumot, ezert magaval vitte Ratzingert is. Janos papa sz7velyesen fogadta: "Biboros ur en is ezt akartam mondani, csak nem talaltam hozza a szavakat!" . Frings biboros 19 beszedet mondott a zsinaton, es mindig visszhangot keltett. Mivel majdnem teljesen vak volt, joggal gondoljuk Ratzinger volt a spiritus rector. Suenens biboros mondta egy interjuban, hogy a szovegeit amit peldaul tole kertek, eloszor atvizsgalasra Ratzingernek, Rahnernek es Congarnak adtak. Ezt a konyvet meg lehet venni a Szent Istvan Tarsulat boltjaban. A bolt ajtajan is hirdetik Barsi Balazs atya ajanlasaval, aki tankonyvkent is olvassa. A vallas teologia utitte a fulemet, mert most eppen uj frontot nyitott Ferenc papa "mas szavakkal" . Vallasok teologiaja, vagy a vallasok Logos-arol van szo. Egyszeru ember nem tudja magat bele asni a ratzingeri eletmube a terjedelme miatt. Logikusan gondolkodva minimum annyit kelll mondjak, hogy kerdesek fogalmazodnak meg az emberben.
