TEMETŐKERT.

TEMETŐKERT
temetőkertben jártam
ott számos csodát láttam
halottat ki föltámadott
és jégbefagyott koboldot
hitehagyott embereket
újra megtért szent lelkeket
sétáltam a sírok között
utolért a vízözön
sétáltam a halálsoron
nevettem a koboldokon
életszagú volt a kert
köztük ott járt az ISTEN
nevetett a Szentlélek
nevetett a temetőkert
siránkozott a kobold
ült az üres sírhanton
az élet URA is nevetett
sírt már egyszer eleget
szülinapja van a papnak
angyalok ajándékot hoznak
csokrokat tesznek elébe
verskosarat a szívébe
virágba borul a pap
aranyban nevet a nap
illatban mozdul a sírhant
előjön az összes kobold
lerázzák magukról a port
önként kérik a keresztséget
és megkapják a vitézséget
sétálok a halálsoron
szeráfokkal találkozom
angyalokkal imádkozom
ma is számos csodát várok
Charbel kezét megcsókolom
mindenkiért imádkozom
mindenkire áldást kérek
életemnek nincs még vége
a temető a mennynek széle
ez meg itt a versem vége
folytasd tovább a versemet
imádkozzál reggel este
tiszta szívvel énekeljél
a koboldtól te ne féljél
sétálhatsz a halálsoron
nevethetsz a koboldokon
üres lesz a temetőkert
minden élő a mennybe megy!