FÜREDI BALLADA ÉÉ 8.6
a füredi Anna bálban
szerelmespár áll a táncba
megcsókolja kiskacsóját
megforgatja a Leánykát
szívek szemek egybeforrnak
fellobban a szerelemnek
olthatatlan tüzes bora
elmentek már a templomba
esküvőre jelentkeztek
jövő nyárra augusztusra
a szülők is megáldották
ezt a boldog ifjú párt
paparazzik lefotózták
szerelmeseknek csókját
újságírók is megírták
frigyre lép a grófi pár
keringőztek a jegyesek
ám a bálon mégsem lettek
győztesek a táncparketten
mert halld hangos zavar támadt
duhajkodtak az ajtóban
megérkezett Béla báró
nyitott sportkocsijával
szivar helyett a szájában
káromkodó hangos szóval
béke helyett a lelkében
féltékeny nagy indulattal
nem volt szerelmes a Báró
a Lány vagyonára vágyott
ám, hogy nem lehetett övé
eldördült a gyilkos lövés
holtan terült el a Leány
így végződött az Anna bál
a Vőlegény bánatában
elment beállt katonának
soha nem gyógyult meg lelke
mindig csak a Lányt szerette
mindenkiben őt kereste
mert ez a seb nem gyógyuló
sebnek bora újra felforr
a szerelem égő katlan
nézd a tüze olthatatlan
harcok alatt kint a fronton
a katonát eltalálta
halld egy eltévedt golyó
a zsebében megtalálták
Annának írt levelét
levelében halld megírta
olthatatlan szerelmét
e ballada tanúsága
a Szent Ige bizonysága
ilyen Isten szent szerelme
akit egyszer Ő megsebzett
inkább meghal a kereszten
minthogy Istent elveszítse!