Harry Potter-láz – kinek jó?
Harry nehézségei jóra fordulnak, amikor eljut a „Boszorkány - és Varázslóképző Szakiskolába“, ahol kibontakoznak öröklött okkult képességei, sikereket arat a varázslással és bátorságával, az összetartással, midőn társaival a „fekete mágusok“-kal szemben meg akarja szerezni a „Bölcsek kövét“. A könyvben a fiú bátorságát látjuk, hiszen nem szorgalmas, nem jó tanuló, rászorul a lányosztálytársnak a szüntelen segítségére. Természetes gyereknek tűnik abból is, hogy nem mentes a bosszúvágytól.
De lássuk, milyen világkép van jelen a történetben? Nem felel meg a keresztény szemléletnek és az okkultizmus tanaihoz tartozik: Az iskola fővarázsló-igazgatója oktatja, hogy a sötét hatalom tartozik a „fekete mágia“ körébe; hogy az „igazság csodálatos dolog, de szörnyű is lehet, ezért óvatosan kell bánni vele“... ; hogy „ a pallérozott elme számára a halál nem más, mint egy új kaland kezdete“... (Istenről vagy Jézusról egy szó sem esik a könyvben.) Az igazgató-főmágus elmagyarázza az önmegváltást, amelyhez bátorság és varázs kell.
Teljes cikk