Francesco Patton, a szentföldi Kusztos karácsonyi üzenete
Kedves testvéreim, idén üres a betlehemi barlang, ahogy a város utcái és terei is. Amikor Mária és József eljöttek, hogy bejelentkezzenek, még egy szoba sem volt számukra. Ma Betlehemben minden szoba szabad, várva, hogy a háború véget érjen, hogy a zarándokok visszatérjenek, hogy a világítás és az ünneplő gyermekhangok újra …More
Francesco Patton, a szentföldi Kusztos karácsonyi üzenete
Kedves testvéreim, idén üres a betlehemi barlang, ahogy a város utcái és terei is. Amikor Mária és József eljöttek, hogy bejelentkezzenek, még egy szoba sem volt számukra. Ma Betlehemben minden szoba szabad, várva, hogy a háború véget érjen, hogy a zarándokok visszatérjenek, hogy a világítás és az ünneplő gyermekhangok újra felragyogják a város utcáit.
Ez idő alatt sokan kérdezték, hogy vajon eltöröltük-e a karácsonyt.
Nem töröltük el a karácsonyt, mert a karácsony már megtartottuk, és - hála Istennek - senki sem törölheti el. A karácsony abban áll, hogy Isten Fia egyszer s mindenkorra belépett a történelmünkbe, egy lett közülünk, nekünk adatott, értelmet adott az életünknek, és ezzel megmentett minket.
A legrosszabb és legnehezebb helyzetek közepette, a történelem sötétségének közepén találhatjuk magunkat; a háború és a gyűlölet sötétségének közepén; és mégis, még ha a sötétség nem is fogadja be a Fényt, a Fény tovább világít, és nem lehet kioltani.
Ellenkezőleg, minél inkább elmerülünk ebben az éjszakában, személyesen és együtt, annál nagyobb szükségünk van arra, hogy a Fény felragyogjon. És szükségünk van arra, hogy a Fény mindenhová eljusson ebből a barlangból, hogy életben tartsuk egy új világ reményét, amely e Gyermek születésének köszönhetően megmenekült: Jézus, Emmanuel, Isten velünk.
A gyűlölet és a háború sötétsége által fojtogató karácsony idején térdeljünk le az üres jászol elé, amelybe Mária a Gyermek Jézust fektette, miután megszülte és pólyába burkolta, és tegyük magunkévá Szent János Pál imáját:
"Szárítsd fel a gyermekek könnyeit, ó, gyermek Jézus!
Öleld meg a betegeket és az öregeket!
Sürgessétek az embereket, hogy tegyék le a fegyvert és öleljék át egymást a béke egyetemes ölelésében!
Hívd ide a népeket, irgalmas Jézus,
hogy rombolják le a falakat,
a nyomor és a munkanélküliség által emelt falakat,
a tudatlanság és a közöny,
a megkülönböztetés és az intolerancia falait.
Te vagy az, ó Betlehem isteni gyermeke,
aki megmentesz minket, megszabadítasz a bűntől.
Te vagy az igazi és egyetlen Megváltó,
akit az emberiség oly gyakran keres.
A béke Istene,
a béke ajándéka az egész emberiségnek,
jöjj és élj minden ember és minden család szívében.
Légy Te a mi békénk és örömünk! Ámen!"
Boldog karácsonyt, Betlehemből!
Kedves testvéreim, idén üres a betlehemi barlang, ahogy a város utcái és terei is. Amikor Mária és József eljöttek, hogy bejelentkezzenek, még egy szoba sem volt számukra. Ma Betlehemben minden szoba szabad, várva, hogy a háború véget érjen, hogy a zarándokok visszatérjenek, hogy a világítás és az ünneplő gyermekhangok újra felragyogják a város utcáit.
Ez idő alatt sokan kérdezték, hogy vajon eltöröltük-e a karácsonyt.
Nem töröltük el a karácsonyt, mert a karácsony már megtartottuk, és - hála Istennek - senki sem törölheti el. A karácsony abban áll, hogy Isten Fia egyszer s mindenkorra belépett a történelmünkbe, egy lett közülünk, nekünk adatott, értelmet adott az életünknek, és ezzel megmentett minket.
A legrosszabb és legnehezebb helyzetek közepette, a történelem sötétségének közepén találhatjuk magunkat; a háború és a gyűlölet sötétségének közepén; és mégis, még ha a sötétség nem is fogadja be a Fényt, a Fény tovább világít, és nem lehet kioltani.
Ellenkezőleg, minél inkább elmerülünk ebben az éjszakában, személyesen és együtt, annál nagyobb szükségünk van arra, hogy a Fény felragyogjon. És szükségünk van arra, hogy a Fény mindenhová eljusson ebből a barlangból, hogy életben tartsuk egy új világ reményét, amely e Gyermek születésének köszönhetően megmenekült: Jézus, Emmanuel, Isten velünk.
A gyűlölet és a háború sötétsége által fojtogató karácsony idején térdeljünk le az üres jászol elé, amelybe Mária a Gyermek Jézust fektette, miután megszülte és pólyába burkolta, és tegyük magunkévá Szent János Pál imáját:
"Szárítsd fel a gyermekek könnyeit, ó, gyermek Jézus!
Öleld meg a betegeket és az öregeket!
Sürgessétek az embereket, hogy tegyék le a fegyvert és öleljék át egymást a béke egyetemes ölelésében!
Hívd ide a népeket, irgalmas Jézus,
hogy rombolják le a falakat,
a nyomor és a munkanélküliség által emelt falakat,
a tudatlanság és a közöny,
a megkülönböztetés és az intolerancia falait.
Te vagy az, ó Betlehem isteni gyermeke,
aki megmentesz minket, megszabadítasz a bűntől.
Te vagy az igazi és egyetlen Megváltó,
akit az emberiség oly gyakran keres.
A béke Istene,
a béke ajándéka az egész emberiségnek,
jöjj és élj minden ember és minden család szívében.
Légy Te a mi békénk és örömünk! Ámen!"
Boldog karácsonyt, Betlehemből!