A TEREMTÉS HIMNUSZA 03.25
gyantázza a vonót a versem húrjain
és mozgatja kezén a gémber ujjait
és kezdi a játékát a hangszer húrjain
felrepül a madár és felébred a dalár
halld kórusban szólják a hajnal himnuszát
a hajnalnak dala a teremtés dala
a Teremtőt dicséri a madarak hangja
nem tudnak Róla lám mégis imádják
a tudatlan lelkük halld Neki mond hálát
és húzzák a nótát és mondják a strófát
ők minden hajnalban és minden évszakban
mert ébreszti őket a lelkük ritmusa
a teremtett világ lám dicséri Urát
ha beteg is mondja érte a glóriát
kelepel a gólya szép piros a lába
ő a legjobb dobos messze a határban
a fészkek kórusa sok kicsi fióka
lelkesen csipog ma lelkesen dalol ma
felcsendül a himnusz az Anya léptére
mert fogant Mária Szűz Leány létére
a méhében dalol a drága Szentlélek
Gyermek fogant a Lélek tüzében
a teremtett világ így fogadja Fiát
ma csak az a néma aki bűnben sétál
Mária énekli a teremtés himnuszát!