AMIKOR MÁR MINDEGY
HOGY MIT IMÁDKOZOL
történt, hogy a Püspök
hajója kikötött,
lakatlan szigeten
hogy vizet vegyen fel,
s amíg a matrózok
feltöltötték mindet
az üres hordókat,
Püspök sétálni ment
katlan szigetre,
egyszer csak hallotta
Püspöknek a füle,
valakinek nyelve
szidalmazta Istent,
hangosan átkozta
nyelve az Irgalmas
Mindenható Szentet
odament hát Püspök
megkérdezte tőle,
mit csinálsz Remete
tán elment az eszed,
mér szidod az Istent
a bűnös nyelveddel,
szelíden válaszolt
néki a Remete,
jajj, dehogy szidom én
éppen imádkozom,
s az Istent imádom
és Néki hódolok,
mosolygott a Püspök
tudatlan, együgyű
remete Baráton,
és azt válaszolta
remetének Püspök,
rendben, jól van, rendben
de rosszul csinálod,
rosszul imádkozol
mert azt kell mondanod,
áldott legyen Isten
most és mindörökre
s Őt többé ne átkozd,
köszönte Remete
ezt a jó tanácsot,
keze a Püspökkel
összeparolázott,
felszállt Püspök atya
induló hajóra,
és már messze jártak
amikor hallotta,
kiabál utána
ám de jó hangosan
a remete torka,
és azt kiáltozza
állj meg Püspök állj meg,
mert elfelejtette
lelkem a szavadat,
a jó tanácsodat
hogy mit kell mondanom,
mikor imádkozom
s az Istent imádom,
legyintett a Püspök
és azt kiáltotta
oda remetének,
neked az már mindegy
csináld úgy mint eddig
imádkozott lelked,
bármit és bárhogyan
imádkozhatsz bátran,
te szent jó Remete
mert tudd meg jó Barát
meghallgatott Isten
egész életedben,
s amíg imádkoztál
Ő szentté tett téged,
azért mondta mindezt
a Püspöknek ajka,
mert azt látta Püspök
szép nevető szeme,
örvendező hite,
hogy a vízen járva
futott hajó után
a jó szent remete,
azt mondja az Ige
a szív bőségéből,
szól az ember szája
szól az ember lelke,
s ha kinyitod szádat
és tiszta a szíved,
és úgy imádkozol
meghallgat az Isten,
s betölti az imád
betölti a lelked
a drága Szentlélek,
másutt meg azt mondja
a Lélek tanít meg
minket imádkozni,
ha figyelünk Őrá
és csendben él lelkünk,
kitölti a Lelkét
ránk szerető Isten,
és a mi lelkünkben
Lélek imádkozik,
imádja az Atyát
imádja a Fiút
most és mindörökre,
Andre Lauf atya
könyvében azt írta
szava azt tanítja,
az így imádkozó
embernek a szava,
nézd éppen pont olyan
mint tüzes nyílvessző,
mely ha célba talál
lángra gyújtja mindig,
a száraz szalmával
jól megrakott kocsit!
Dicsőség az Atyának
a Fiúnak és a Szentléleknek
miképpen kezdetben
most és mindörökre!
Hála és köszönet
az Imádkozóknak,
az Engesztelőknek
akik kitartanak,
hűséggel imában
s az engesztelésben,
legyen áldott lelkük
legyen áldott éltük
most és mindörökre,
legyen áldott nyelvük
fölkent legyen hitük,
legyen áldott szavuk
minden imádságuk,
legyen éppen olyan
mint tüzes nyílvessző,
gyújtsa lángra újra
az ő szent imájuk,
az emberek hitét
lángoljon az ima,
lángoljon a szent tűz
most és mindörökre,
ÚR dicsőségére
az Egyház javára,
lelkeknek üdvére
lelkek örömére,
most és mindörökre
glóri hallelujah!
Most és mindörökre!