MERENGEK A MERENGŐMBEN
(Tudd a címe ellenére,
fikció az írásom, fikció e közlésem.)
hallva, látva a híreket
belenéztem merengőmbe
beledobtam a könnycseppem
imádkozva választ várok
és könnyezve azt kérdezem,
mi lesz velünk a világgal
belenézek a lelkembe,
merengőmnek legmélyébe
tűnödöm a közeljövőn,
mit hoz advent,mit ad Isten
következő esztendő
pontosabban mit enged meg,
mi történjék a világgal
amely forog maga körül,
eltelve a gazdasággal
el van telve önmagával,
és mint halld a centrifuga
Istent világ önmagából,
rég kidobta, kitiltotta
lassan mérgezi meg magát
mert a hite rég halott már,
s halott hitnek halld a bűze
és a teste rothadása,
borítja be a világot
a bűz ellen égetik már,
füstölőket holtak felett
ezért alig lát a szemem,
füstje csípi, marja lelkem
összefolynak szemem előtt,
események és az idők
nézem nézem de csak folynak,
egymásba a hetek napok
mint a Duna a tengerbe,
a gyorsuló évszázadok
forog a föld fejem körül,
szédül fejem, szédül lelkem
egyre gyorsul fel az idő,
és harcolnak már egymással
az idő s az Időfalók,
felzabálnak mint a moloch
Időfalók minden percet,
s alig már halld idő
megtérésre, megtérésre,
forog a föld, ketyeg óra
föld forgása sebesebb lesz,
kiakad a másodpercnek
öreg pontos mutatója,
elfogy idő, meghal óra
rázendít a végső tusra,
az üstdobnak gyászos hangja
pereg a dob pereg hangja,
tikk takk tikk mondja óra
közeledik végső óra,
ekkor leáll, leáll tikk takk
leáll forgás, leáll pörgés,
minden hallgat, minden hallgat
csak az Isten Szíve halkan,
mint valami élesztő gép
dobban csendben, halkan dobban,
csendben vár a félholtakra
a rengeteg áldozatra,
s amikor halld utolsót
dobban a földnek a szíve,
beáll halljad végre szent csend
ám csak harminc másodpercre,
vért izzad a tikk takk óra
másodpercet mutatója,
gyöngyözik a verejtéktől
a hideg hold sápadt arca,
verejtéke is jéghideg
s megfagy benne a hold vére,
felrobban az atombomba
sűrű pornak közepében,
villan szeme a sötétben
nézd a halál királyának,
s elengedi a kutyákat
elengedi dögevőket,
becsukom a merengőmet
és ijedten hátralépek,
többet láttam mint akartam
szolgálatom, hivatásom,
elszólít és kötelez
megyek csendben és elvégzem,
aktuális gyászmisémet,
és a hallelujah helyett
a könyörgést énekelem,
megérkeztek a többiek
temetünk és mind gyászolunk,
és szüntelenül misézünk
az élőkért halottakért,
s merengünk a lelkünkben
merengünk a történteken,
hogy mivé lett nézd az ember
a majmoknak a királya,
beteljesült prófécia
amit látott és rendezett,
filmrendezőnek a lelke
a Majmoknak Bolygója,
című híres filmjében
amit láttam harminc éve,
én a hírös Köcskemétnek
éjszakai mozijában,
ám a filmet akkor én csak
éppúgy mint más mindenki
fikciónak tartottam csak
pontosan járt az órája
jól mutatta azt merengő
ítélet jön a világra
mert az ember oly ostoba
a lelke is a feje is olyan balga
mert még arra is képes halld
hogy önmagát felrobbantva
a földünket elpusztítsa!
Dicsőség az Atyának a Fiúnak
és a Szentléleknek,
végtelenül Irgalmasnak
végtelenül Kegyelmesnek,
miképpen kezdetben
most és mindörökre!