charisma
1736

A „Nagy Újraindítás” hamarosan törvény lesz Európában – Amerika lehet a következő

Az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmakra és a COVID-19 világjárvány által teremtett társadalmi változások „arany lehetőségére” hivatkozva a Világgazdasági Fórum 2020 júniusában elindította a radikális „Great Reset” [Nagy Újraindítás] kezdeményezést a köz- és a magánszektor különféle vezetőivel együttműködve.

Nagyvállalatok vezérigazgatói, valamint a bankok, központi bankok, pénzintézetek, szakszervezetek, nemzetközi szervezetek, és a kormányzati vezetők - köztük John Kerry, a Biden-adminisztráció „klíma cárja” - gyorsan bejelentkeztek a tervhez, amely ígéret szerint megnyomja a „reset” gombot a globális gazdaságban.

Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum vezetője írta a júniusban közzétett vezércikkben a Nagy Újraindításról: „A világnak közösen és gyorsan kell cselekednie társadalmaink és gazdaságaink minden aspektusának átalakítása érdekében, az oktatástól a szociális szerződésekig és a munkakörülményekig. Ebben minden országnak, az Egyesült Államoktól Kínáig, részt kell vennie, és minden iparágat át kell alakítani, az olajtól és a gáztól a tech iparig. Röviden, szükségünk van a kapitalizmus „nagy újraindítására”.

A Nagy Újraindítás támogatói két különböző reformstratégia által kívánják megváltoztatni a világgazdaságot. Az első szerint számos új kormányzati programot hoznak létre, beleértve a szélsőbaloldali Zöld New Deal állásfoglaláshoz hasonló politikákat, amit Alexandria Ocasio-Cortez New York-i képviselőnő és Bernie Sanders vermonti szenátor javasolt 2019-ben.
A Nagy Újraindítás második, még jobban szerteágazó része a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) szabványok széles körű adaptálása, melyek megváltoztatják a vállalkozások üzleti értékbecslésének módját.

Az ESG-modell szerint a vállalatokat nemcsak a hagyományos mutatók, mint például a bevételek és a kínált áruk és szolgáltatások minősége alapján értékelik, hanem számos társadalmi igazságossági mutató alapján, mint például a karbonlábnyom, a vállalkozás ellátási láncának levegőminősége, valamint a vállalatnál dolgozó ázsiaiak és spanyol ajkúak „helyes” aránya, sok más tényező mellett.

Már többezer vállalat fogadta el az ESG-szabványokat szerte a világon, köztük a nagyvállalatok becslések szerinti 82%-a az Egyesült Államokban, és ezt eddig önként tették meg.

Számos oka van annak, hogy a Nagy Újraindítás az Egyesült Államok legnagyobb vállalatainak és a bolygó leggazdagabb pénzintézeteinek vezetőit megmozgatta nem utolsósorban azért, mert rengeteg pénzt fektettek be az ESG mozgalomba. A rendkívül befolyásos Principles for Responsible Investment [A felelős befektetés alapelvei] csoport azt állítja, hogy a több mint 100 trillió dollár értékű vagyont ellenőrző befektetők már megállapodtak abban, hogy hatalmas mennyiségű készpénzt pumpálnak azokba a vállalkozásokba, melyek támogatják az ESG rendszereket.

Az ügy támogatói azonban rutinszerűen azt javasolták, hogy az önkéntesen vállalt ESG szabványok hamarosan kormányzati előírásokká váljanak és így az intelligens vállalkozások jobban járnak, ha a kormányzat jó oldalára kerülnek most, mielőtt a lesújt a szabályozási kalapács.

Úgy tűnik, hogy ezek a figyelmeztetések hamarosan valósággá válhatnak Európában. Március 10-én az Európai Parlament megszavazta azt az állásfoglalást, amely megköveteli az Európai Unió valamennyi nagyvállalatától, valamint néhány kisebb vállalkozástól az ESG-szabványok életbe léptetését, különben szigorú büntetésekben szembesülnek saját nemzeti kormányaiktól.

Bár az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalás még nem kötelező az uniós tagállamokra nézve, ez erős jele annak, hogy ez valószínűleg bekövetkezik. Ahhoz, hogy az állásfoglalás kötelezővé váljon, az Európai Bizottságnak először hivatalosan is javaslatot kell tennie az állásfoglalásra, mint jogszabályra, majd a Parlamentnek és a tagállamoknak a jogszabály mellett kell szavazniuk. Ez egy olyan lépés, amely nagy valószínűséggel bekövetkezik, mivel az EU Parlamentben elsöprő támogatást élvez az állásfoglalás. A bizottság várhatóan már 2021 júniusában életbe lépteti a hivatalos jogszabályt.
A Shearman and Sterling nemzetközi ügyvédi iroda szerint a „javasolt átvilágítási keretrendszer a ’lehetséges és/vagy tényleges káros hatások’ három kategóriáját célozza meg”, beleértve az ’emberi jogokat’, a ’környezetet’ és a ’jó kormányzást’.

Ezek a kategóriák szándékosan széleskörűek, és sok esetben megkövetelik a vállalkozásoktól, hogy átfogó reformokat hajtsanak végre, hogy igazodjanak a baloldali célokhoz, és azokat rákényszerítsék azokra a társadalmakra, amelyekben működnek. Például az „emberi jogok” kategória "minden olyan lehetséges vagy tényleges káros hatást jelent, amely ronthatja az emberi jogok egyének vagy egyének csoportjai általi teljes körű gyakorlását az emberi jogokkal kapcsolatban, beleértve a szociális, munkavállalói és szakszervezeti jogokat is.”

A Shearman és Sterling ügyvédi iroda szerint a környezet védelme magában foglalná „a biztonságos, tiszta, egészséges, fenntartható és biológiai sokféleséggel rendelkező környezethez való jogot”, amit „nemzetközileg elismert és uniós környezetvédelmi szabványok” határoznak meg.
Továbbá az állásfoglalás megköveteli, hogy az üzleti „stratégiákat hozzá kell igazítani ... az európai Green Deal-hez [zöld megállapodás], az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2030-ig legalább 55%-kal történő csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásához, valamint az Unió nemzetközi politikájához, különösen a Biológiai Sokféleségről Szóló Konvencióhoz és a Párizsi Egyezményhez”, más szabványok mellett.

Talán a legfontosabb az amerikaiak és az amerikai vállalkozások számára, hogy a Parlament állásfoglalása síkra száll amellett, hogy ezek az ESG-követelmények fedjék le az összes vállalkozási tevékenységet, beleértve annak „értékláncát”.
Az „értékláncot” az állásfoglalás úgy határozza meg, mint „egy vállalkozás minden tevékenysége, működése, üzleti kapcsolatai és befektetési láncai, és magában foglalja azokat a szervezeteket, melyekkel a vállalkozás közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolatban áll, beszerzés vagy értékesítés területén, és amelyek vagy: a) olyan termékeket, termékek vagy szolgáltatások részeit szállítják, melyek hozzájárulnak a vállalkozás saját termékeihez vagy szolgáltatásaihoz, vagy b) termékeket vagy szolgáltatásokat kapnak a vállalkozástól.”

Egyszerűbben fogalmazva, ha egy amerikai vállalat az Európai Unióban vagy az Európai Unió bármely nagyvállalatával kíván üzleti tevékenységet végezni, akkor rendelkeznie kell saját ESG-szabványokkal is, vagy legalábbis szerződéses kötelezettsége lesz az európai ESG-kötelezettségekkel összhangban álló politikák elfogadása.

A Shearman and Sterling ügyvédi iroda megerősíti az állásfoglalás ezen értelmezését jelentésében, melyben ezt írta: „A vállalatnak ezért minden erőfeszítést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy üzleti partnerei (mind közvetlen, mind közvetett, valamint beszerzési és értékesítési) olyan emberi jogi, környezetvédelmi és jó kormányzási politikákkal rendelkezzenek, amelyek összhangban vannak a vállalat gondossági kötelezettségével.”

A Nagy Újraindítás hamarosan földi törvénnyé válik Európa nagy részén, és nagyon valószínű, hogy ha az Európai Bizottság a Parlament által már jóváhagyott állásfoglaláshoz hasonló jogszabályokat fogad el, akkor az valójában az Egyesült Államok számos legnagyobb vállalatának törvényévé válik - ez egy látványosan katasztrofális fejlemény, amely baloldali ideológiai változásokat fog okozni a társadalomban minden amerikai számára, akár akarják ezt, vagy sem.

Forrás angolul
lowoa megosztja ezt
20
1821. Népirtás-Holokauszt