Viganó: Az ellenség szisztematikusan elfoglalta az egyházi vezetői pozíciókat
Viganó hozzátette, hogy a nagy "előtte és utána, a kánonok és üres beszédek, valamint a világra kacsingató gyűlölet között" egy elválasztópontot hozott létre a zsinat.
A zsinat továbbá "doktrínális hatósággal intézkedett" és egy "hallgatólagos magisztériumi tévedhetetlenséggel" működött, pedig ez "nyilvánvalóan nem volt része" a zsinatnak.
Viganó azt mondta, hogy a zsinat atyjait "átverték", mert egyikük sem képzelte volna, hogy vannak olyan erős, ellenséges és szervezett erők az egyházon belül, ami lecserélte a zsinat előkészítői sémáját "okosan álruhába bújtatott hibákra, melyek a hosszú és szándékosan egyhangú beszédek mögött rejtőznek".
"Bizonyos zsinat atyák szisztematikus rosszindulattal vagy naiv optimizmussal, nemtörődömséggel álltak hozzá".
Viganó számára a "zsinat szelleme" maga a zsinat, mert "a poszt-konciliáris időszak hibáit in nuce a konciliáris tevékenységek tartalmazták".
Viganó szerint mondhatjuk azt, hogy az új rítus (1970) a zsinat miséje (1962-65).
Úgy gondolja, hogy a "megoldás" - inkább diagnózis - "abban rejlik, hogy felismerjük azt, hogy az ellenség beférkőzött az egyház szívébe, szisztematikusan elfoglalta a fontos pozíciókat a Római Kúriában, szemináriumokban és egyházi iskolákban, és a lázadók összeesküvési csoportjait - beleértve a Jézus Társaságát is".
Viganó továbbá felismeri "a jó válasz elégtelenségét, sokaság naivitását, mások félelme és az ezen összeesküvésnek köszönhetően érdekeltek érdekeit".
Reméli, hogy majd jön egy pápa, aki "visszavarrja a hagyományok cérnáját oda, ahonnan levágták azt" - de kérdés, hogy vajon mikor lesz ilyen pápa a jelenlegi bíborosi tanács mellett.
#newsDhotzjfvoz
