A FALAKON BELÜL
ki ez a szép leány
akinek az arca
és a barna szeme
ragyog mint a smaragd
és a tiszta lelke
Libanonba utaz
ki ez a szép madár
aki halld trillázva
ég felé tör utat
és a napba zuhan
elemészti a nap
fellángol a madár
és életre talál
feltámad a napból
elégetett madár
elemésztett benne
mindent a napsugár
ki ez a szép legény
Libanonnak terén
a városnak falán
Tevjével muzsikál
Charbel atya szeme
szent remete lelke
vigyázza a legényt
mert a foltos gyilkos
libanoni sakál
legényért körbejár
Cherbel atya lelke
lángol mindkettőben
eltűnik a legény
ellobban a napban
eltűnik a leány
lobban ő is napban
mikor visszatérnek
ők már nem is élnek
a kettőből egy lett
Charbel atya intett
vezessétek őt be
falakon belülre
beírják a könyvbe
felvettünk egy embert
kinek neve nincsen
Annaya pusztában
a remeteségbe
nincsen neki neve
mert ott van elrejtve
Isten tenyérében!