TRÓNÁLLÓ ÉS FÁKLYÁS
a ma esti adorálás
alatt lapozgattál,
közös emlék könyvünkben
amely mindazt tartalmazza,
amit együtt éltünk meg
egyik lapnál egy oldalon,
megállt a szép szemed
mosolygott az arcod lelked,
s egyre jobban fénylett
nem kellett, hogy megmutassad,
nem kellett, hogy szóljál hozzám
tudtam mit találtál,
már mosolygott nekem is
arcom és a lelkem is,
megmozdult a Lélek bennem
megmozdult az emlék bennem
és pecséted ízzni kezdett,
tömjéned meg füstölni
papi lelkem belsejében,
betöltötte tróntermedet
papi szívem szentélyében,
mint villanytűzhely korongja,
amit éppen bekapcsoltak
s vörösen ég a platni,
úgy izzott a jelenléted
előttem a szent szekrényben,
és a szívem közepében
a Hostia ragyogása,
látogatás szent emléke
volt izzásod középpontja,
volt izzásodnak az oka
mint a billog karikája,
tüzes volt a körvonalad
és örömem határtalan,
emlékezett lelkem arra
a felejthetetlen,
és szent áldott tüzes napra
amikor Te közel jöttél,
amikor Te billogoddal
engem bűnös gyermeked,
tüzes csókkal Szentlélekkel
pecsételted és láncoltad,
magadhoz a rabszolgádat
magadhoz, mint Kedvesed,
szeretettel mindörökre
és a lelkem eljegyezted,
Szent tüzeddel pecsételve
látod mindig visszatérek,
Téged soha nem felejtlek
Aki tűzzel pecsételsz el,
Aki tűzzel keresztelsz meg
Te vagy legszebb emlékem,
köszönöm a Csendülőben,
imádhatlak én minden nap
s láthatlak a Hostiában,
a menny előszobájában
Csendülőben itt lakásom,
tudom, hogy csak ideiglenes
nincs végleges maradásom,
lakcímkártyám a mennybe szól
ott lesz az én végleges,
és szent öröklakásom
és teljes a boldogságom,
addig hittel várakozom
jelenléted én imádom,
várom halálnak szent liftjét
kis Szent Teréz felvonóját,
amely engem is oda visz
éppen Isten trónja elé,
imádhatlak és láthatlak
Téged Uram mindörökké,
billogomnak a szent tüze
világít majd koronádon,
Szentlelkednek a Szent csókja
örökké ég ajkamon,
így leszek én trónod mellett
a legkisebb apródod,
örökké a trónállód
örökké a fáklyásod!
Dicsőség az Atyának a Fiúnak
és a Szentléleknek
miképpen kezdetben
most és mindörökre!