EMLÉKEK
lassan öt hónapja, hogy elmentél Mami
emléked kapuját nem tudom bezárni
Isten sok áldását nem tudom feledni
lelked sok emlékét meg fogom őrizni
hát jönnek és mennek a napok szép csendben
és lassan felgyűlnek a szívben az emlékek
ott torlódnak bennem és olykor csengetnek
hogy vegyem már észre hogy a sok munkában
hát lassítni kéne mert rossz lesz a vége
és rendezni kéne e sok szép emléket
mielőtt vége lesz ennek az életnek
hát leültem csendben a munkát eltettem
és átnéztem rendben minden szép emlékem
és időpont szerint lőn rendeztem őket
majd egyszer megálltam oly szépre találtam
hogy csorgott a versem és csorgott a könnyem
és felszakadt bennem az édes emléked
két éves lehettem azon a szép képen
és futottam Hozzád a Perczel Mór utcán
a fürtöm lobogott az arcod ragyogott
guggoltál a járdán két karoddal vártál
en meg csak futottam a szélben lobogtam
kérem a szellőket hozzák el illatod
a gyermeked vagyok bármily koros lettem
lám a szívem gagyog ha Terád gondolok
jó Anyám vagy nékem én meg a gyermeked
és altatót dúdolsz bánatos lelkemnek
lassan öt hónapja hogy elmentél Mami
drága szép emléked nem tudom feledni
szívemnek kapuját nem fogom bezárni
a Lelked eleven képeslap lelkemben
minden nap megnézem érzem jelenléted
nézem a fényképed és nyelem a könnyem
a fájdalom enyhül a könnyem is csendül
biztos vagyok benne imádkozol értünk
már egy kicsit könnyebb mint ahogy volt ősszel
elmúlnak a hetek elmúlnak az évek
az angyalok élnek és jönnek és mennek
és hozzák szép csendben a levelet Tőled
úgy mint ezt a verset ma írtam meg szépen
biztos vagyok abban hogy ezt Tőled kaptam
elteszem emlékbe a többi vers közé
kérem a jó Istent engedje meg Néked
küldhess még levelet a könnyeim közé
sós vízzel áztatom úgy írom bordalom
az Istent imádom a mennyre kiáltok
kapom az áldásod kapom a látásod
köszönöm Istenem levelét elküldted
köszönöm Istenem Maminkat Teneked!