SZENT PÉTER ÉS SZENT PÁL 2.
mint a kősziklákra
óceánnak partján,
magasra felcsapó
hangosan dübörgő
óriási hullám,
úgy csapott fel morgás
hőbörgő háborgás,
a népnek az ajkán
tanítványok száján,
miért pont ezeket
és pont ketten Őket,
választotta az ÚR
Őket apostolnak
Őket küldetésre,
hiszen Ők mindketten
tudd bűnösök voltak,
farizeus Sault
választotta az ÚR,
hisz ez érthetetlen
ez üldözte Jézust,
Megváltó Urunkat
Istennek a Fiát,
Kiről bizonyos lett
Ő a várt Messiás,
nem hitt az Igének
Saulnak a lelke,
pedig éppen azon
nevelkedett esze
zsidó iskolában
Gamáliel lába
előtt ülve csendben,
azon elmélkedett
Pálnak zsidó esze
farizeus lelke,
Ő nem vette észre
elvakult dühében,
összefüggéseket
kijelentéseket,
Róla szóló Igék
a sok prófécia,
mind beteljesedtek
Jézus személyében,
Jézus életének
eseményeiben,
csak miután megtért
világosodott meg,
elméje ls lelke
s kaphatta meg Szent Pál,
a nagy kegyelmeket
s a nagy karizmákat,
erőt küldetéshez
hatalmat a csodák,
megcselekvésére
a nyelveken szólást,
nyelv értelmezését
halott feltámasztást,
igaz prófétálást
megkülönböztetést,
és jövőbe látást
ördög kiűzését,
és a kígyó marás
mérge legyőzését,
mert mikor a rőzsét
igazgatta tűzön,
hogy melegebb legyen
éjjel a hidegben,
Korzika szigetén
megmarta a kezén,
Őt a mérgeskígyó
aki a rőzsében,
lapulva, rejtőzve
éppen erre várt csak,
ám nem hatott méreg
és Pálban a Lélek,
ismét nagy győztes lett
ellensége felett,
így volt ez mindvégig
Szent pál életében,
bár sokat szenvedett
Pálnak teste lelke,
megdicsőült Benne
Istennek a terve,
Istennek a Lelke
mikor Őt a téren,
a falakon kívül
hóhér lefejezte,
ám a tanítványok
farizeus zsidók,
tovább hőbörögtek
kiválasztás ellen,
hogy miért pont őket
választotta Lélek,
és így okoskodtak
a másik meg Péter,
az se volt jobb Pálnál
deákné vásznánál,
nem állt az ÚR mellé
mert jobban féltette
a saját életét,
mert mikor elfogták
tanács elé vitték,
az Életnek Urát
hogy ott kihallgassák,
félelmében Péter
hogy őt is elfogják,
háromszor tagadta
meg Péter az Urát
várva várt Messiást,
s jöttek a kérdések
folyt tovább a sirám,
mér pont Őket tette
apostollá Isten,
és választotta ki
misszióra Lélek,
szent Pápának Isten
a tagadó Pétert,
ám mindezen szókra
és a kérdésekre,
csak mosolygott Isten
rájuk áldást adott,
és csak annyit mondott
mindent láttam tudok,
láttam azt, hogy Péter
tagadása után,
bűnbánatot tartott
háromszor hallottam,
Őt a tengerparton
bocsánatot kérni,
szerelmet vallani
Én nem lennék Isten,
ha nem lennék irgalmas
ha pont én nem tudnék,
ilyen vallomásra
szeretet szavára,
Néki megbocsátni
mert összetört szíve
már úgy szeret engem,
képes elviselni
hogy Értem szenvedjen,
képes elviselni
értem a keresztet,
és fejjel lefelé
megfeszítve halt meg
Rómában Szent Péter,
tudd Sault is láttam
éreztem a gyilkos
szenvedélyes dühét,
ahogy védelmezte
szövetség törvényét,
Saulnak a lelke
jó zsidónak szája,
farizeus nyelve
mert e miatt verte,
bilincsbe a keze
a keresztényeket,
Új Szövetség népét
a gyermekeimet,
nem hibáztatom Én
Sault soha ezért,
tiszta volt a lelke
amikor ezt tette,
lelkiismeretnek
engedelmeskedett
Saulnak a lelke,
megjelentem Neki
damaszkuszi úton,
szóltam a lelkéhez
s csendben kicseréltem,
Saulnak a szívét
tudd meg az enyémre,
így lett Saulból Pál
megtérése után,
majd kapott küldetést
Tőlem misszióra,
hirdette a hitet
hirdette a nevem,
hirdette győzelmem
legyőztem a halált,
föltámadtam élek
s Egyházat építek,
Ő mindezt hirdette
hűséggel hirdette
a fél világon át,
aki halld korábban
elvesztette józan,
eszét és uralmát
gyűlölete felett,
és így üldözte Ő
a keresztényeket,
most szelíd galambként
hajtotta le fejét
pallos alá Szent Pál,
s látták glóriáját
megcsillanni fején,
amikor pallossal
a kegyetlen hóhér,
a kobold szolgája
lecsapta a fejét,
így lettek vértanúk
és mindketten szentek,
már mint keresztények
a születő Egyház
első vértanúi,
kik vérrel öntözték
vérükkel szentelték,
meg Rómának földjét
hajtsuk meg fejünket,
e nagy Szentek előtt
és kérjük közösen,
áldjanak meg minket
hadd lehessünk mi is
vértanúk és szentek,
Úr dicsőségére
az Egyház javára,
a lelkek üdvére
és nagy örömére,
most és mindörökre
glóri hallelujah
most és mindörökre!
Köszönet és hála
irgalmas Istennek,
engem nyomorultat
nagyobb bűnöst mint Pál,
nagyobb bűnöst mint Péter
mégis kiválasztott
s pont ezen a napon,
volt a szentelésem
huszonhárom éve,
a jó kalocsai
szép székesegyházban,
Bábel érsek úrnak
szent kezei által!
Köszönet és hála
irgalmas Istennek
a jó Püspökömnek
köszönet és hála
mindazon lelkeknek
akik azóta is
imádkoznak csendben,
szeretettel értem
imádkozom értük,
Ők és a Családjuk
és a Barátaik,
mind legyenek szentek
most és mindörökre!