Katolikus iskola farsangi mulatsága hamvazószerdát követő csütörtökön!

kövércsütörtök: két csütörtök népies neve: →farsang utolsó csütörtöki napja és a →hamvazószerda utáni csütörtök. - Tréfás nevei: zabáló-, torkos-, tobzódó-, dobozu- (Göcsej), zsíroscsütörtök (Ipolytarnóc, Mihálygerge, Buják). Németlövő és Rábafüzes németsége Fastenpfingstenként tartotta számon. Farsang teljes utolsó hete mint kövérhét, zabálóhét is előfordul. - A ~ farsangi jólét búcsúztatója, készület a köv. böjti időre (a →húshagyó kedd elővételezése). Jó ételeket bő zsírral szoktak főzni, fánkot sütni. A lakmározásban másokat is részesítettek, elsősorban istennébe (Isten nevében) a szegényeket, →koldusokat; megkínálták a betérő vendéget, vándort is. A szólás szerint e napon lakomáznak, sütnek, főznek, szegényeket vendégelnek. Somoska csángó asszonyai e szavakkal nyújtják át a kalácsfélét a szegényeknek: adom e holtakért, legyen e holtakért s magamért es. Bátya idős népe szerint e napon 9x kell jóllakni. Sok helyen este még bál is következett. - A hamvazószerda utáni ~öt csonkacsütörtök néven is említik (→csonkahét). Az e naphoz kötődő bőséges táplálkozás oka lehetett az is, hogy a →húshagyó keddről megmaradt éltelt el kellett fogyasztani a köv. napok szigorú böjtje miatt.
kövércsütörtök – Magyar Katolikus Lexikon