II. 14. Ötvenedvasárnap - kezdődik a nagyböjt szent készületi ideje!
Szentleckéje: 1 Kor 13,1-13
Evangéliuma: Lk 18,31-43
Szentmiséjéről így ír egy régi misszále:
Nagyböjt előtt az utolsó vasárnap már mintegy bevezetés Krisztus szenvedésének megünnepléséhez. Az evangélium azt hirdeti már, hogy Isten szőlőjét: a világot és Isten földjét: a lelkünket Krisztus szenvedése fogja megváltani. A szentlecke pedig az isteni Mester tanításának összefoglalását adja, hogy a nagyböjti önmegtagadásaínkat és jócselekedeteinket helyes lélekkel végezzük.
Lepsényi Miklós ferences áldozópap, hitszónok pedig így fogalmaz ötvenedvasárnapi prédikációjában (1888):
...hamut hint reánk az egyház, emlékeztetni akarván minket, hogy por és hamu voltunk, vagyunk és leszünk. E por-voltunk térítsen minket észre. És bizonyára észre is térít, ha komolyan elgondoljuk, hogy nem csak mi, hanem velünk együtt por és hamu minden. A szépség, melyben büszkélkedünk, az ifjúság, melyet oly sokra becsülünk, az erő, melyre támaszkodunk, a tudomány, melyért évek hosszú során át keservesen fáradoztunk, a boldogság, melyet. epedve keresünk, a dicsőség, melynek sugaraiból óhajtunk koronát, a kincs, melyért annyit küzdünk, mind, mind por és hamu, múlékony! Csak egy van, ami megérdemli fáradságunkat, és ez Isten szeretete.