A SERLEG
szétverték az epéd
a tested csupa vér
kiittad egy cseppig
keserűség kelyhét
magadhoz ölelted
szenvedés keresztjét
vállaidon vitted
bűneinknek terhét
hegyen várt a kereszt
szeretet nem ereszt
odáig cipelted
a keserveinket
lelked kilehelted
ledőlt a fellegvár
beomlott a pokol
rémülten vigyorog
mind az összes kobold
kitárja karjait
ég felé a király
pattannak a csontok
és ütik a szöget
elevenbe hasít
az ordító ideg
múlik három óra
a tested megremeg
utoljára szólal
Atyjához a Király
szívéből az ima
Atyát szíven talál
válaszol az Isten
felzokog a lelke
könnye záporeső
áztatja a földet
angyalok fogják fel
Atyának könnyeit
megitatják vele
szomjazók lelkeit
virágzik sivatag
kivirul az élet
felvidul az ember
már szabadon élhet
angyalok siratják
Istennek szent Fiát
temetik csendesen
a sír befogadja
vasárnap hajnalban
nagy rémület támad
az élet bevési
repedt kősziklába
itt hasadt meg Isten
szerető szent Szíve
itt támadt fel sírból
velünk élő Isten
serleget vesz kézbe
nézd a miséző pap
erre emlékezik
ha misét bemutat!