fuloplaci10
12,3 E
Te is vedd emberszámba a beteget :) Dr Gyarmati Andrea története: Reggeli vizit. Sétálunk, főnök, beosztottak egyaránt. Olykor megállunk egy pillanatra. Társalgás a betegekkel. Hogy vagyunk? Köszönöm …több
Te is vedd emberszámba a beteget :)

Dr Gyarmati Andrea története:
Reggeli vizit. Sétálunk, főnök, beosztottak egyaránt. Olykor megállunk
egy pillanatra. Társalgás a betegekkel. Hogy vagyunk? Köszönöm jól –
szokásos sablonos szöveg. A betegek fekszenek az ágyukban, mindegyikük
pizsamában van. Mi állunk az ágy előtt. A beteg legyen bárki is az,
hivatását tekintve akárminek a feje, kiszolgáltatott helyzetben van ott
akkor abban a pillanatban. Akkor már jó adag gyerekgyakorlattal
rendelkeztem, de a felnőttosztályon ezt a szituációt erőteljesen éltem
meg.
Hogy van Tibor bácsi – kérdezi az egyik fekvő beteget az osztályvezető
orvos.
Köszönöm jól – jön a válasz, majd keresztnevén szólítja a doktort,
szintén a bácsi szót hozzárakva.
Jaj, itt botrány lesz! Érzem! Ám nem. A doktor úr, csupán egy
helyreigazítást eszközöl, azt mondja: talán adjunktus úr, ha szabad
kérnem.
Semmi akadálya – felelt a beteg. Akkor viszont én is kérném, hogy vagy
főmérnök úr, vagy igazgató úr legyek, persze csak ha ez lehetséges, mert
az vagyok – sőt még azt is elárulta, hogy hol az.
Tökéletesen igaza van. Én, aki hajlamos vagyok mindent magamra húzni,
ezért az egész orvostársadalom nevében szégyelltem magam. Valószínűleg
ez meg is látszott rajtam.
Késő délután végzünk a műtétekkel. Behív a másodprofesszor, sajnos régen
nincs már közöttünk, és azt mondja.
Hallom, mi történt reggel. Szeretném, ha megjegyeznél valamit, mert azt
is hallottam nagyon kikészültél a történettől.
Hallgatok. Ez nálam elég ritkán fordul elő, általában akkor, ha
tehetetlennek érzem magam.
Nem te hibáztál – mondja.
Tudom, meg se szólaltam, de akkor is…
Na kislány – 29 éves voltam – hozzá képest tényleg kislány -, jól
jegyezd meg, amit egy öregember tanácsol. A beteg legyen akár híres
ember, akár az atyaúristen, bárhol vezető főnők, többszörös milliomos
vagy szimpla hétköznapi beteg, az ágyban fekszik a félelmeivel és
fájdalmaival pizsamában, vagy olykor anélkül, és kiszolgáltatott.
Gyakran felkelni sem képes. Ha lekezeled, ha fölényeskedsz, ha
feleslegesen okozol testi vagy lelki fájdalmat lehet, hogy van egy
doktori végzettséged, de nem vagy orvos a szó igazi értelmében.
Ne hajolj le hozzá, mert az leereszkedésnek tűnik, és az is megalázó.
Ülj le az ágy szélére, vagy egy székre az ágy mellé. Mondd meg a nevedet
és kérdezd meg, miképpen szólíthatod. Tekintsd partnernek. Hiszen rád
bízta magát. Levetkőzik, mert kénytelen előtted. Tiszteld a méltóságát,
az emberségét, a bizalmát. Ne nagyzolj, ne fölényeskedj, ne pufogtass
latin szavakat, mert felesleges. Fogd meg a kezét, ha úgy látod, ez jó
lehet neki, de ne tolakodj, ha távolságot kíván tartani. Ha így
viselkedsz, hiteles leszel. Érted kislány?
Értettem, és megértettem, és köszönöm Imre, sokszor eszembe jutott, a
gyerekekkel és persze a szülőkkel kapcsolatban is.
charisma
kiváló példa, köszönet a közreadásért.