3
4
1
2
Ivancsó István: A gör. kat. liturgika története* 1. Elöljáróban Mindenekelőtt témánkat kell körülhatárolni. A cím görögkatolikus liturgikáról szól, s ez tágabb kört jelöl, mint ami témánkba …több
Ivancsó István: A gör. kat. liturgika története*
1. Elöljáróban
Mindenekelőtt témánkat kell körülhatárolni. A cím görögkatolikus liturgikáról szól, s ez tágabb kört jelöl, mint ami témánkba beleférne. Itt tehát kifejezetten a magyar görögkatolikus liturgikáról lesz szó, amely azonban mégsem kötődik a magyar görögkatolikusság szervezeti kiépítéséhez. Ugyanis ez csak 1912-ben történt meg a Hajdúdorogi Egyházmegye felállításával.1 Ám a magyar nyelvű görögkatolikusság — s annak liturgiája és liturgikája — már korábban is létezett, sőt éppen ez volt az oka annak, hogy hosszú küzdelem után szervezeti formát kaphatott a magyar liturgikus nyelvű egyházmegyével.
A görögkatolikus magyarság első liturgikus dokumentumai a XVIII. század végéről származnak: Krucsay Mihály gálszécsi paróchus, majd Kritsfalusi György ungvári gimnáziumi tanár — kéziratban fennmaradt — liturgiafordításai révén, 1793-ból,2 illetve 1795-ből.3 Az első nyomtatásban is megjelent imádságos liturgikus könyvünket 1862-ben adta ki Roskovics Ignác hajdúbö szörményi paróchus.4
A magyar nyelvű görögkatolikus liturgika megjelenését tehát szisztematikus módon — a dokumentálhatóság igényével — ezekhez a dátumokhoz lehetne kötni. Ténylegesen azonban nem ezekhez, hanem a magyar görögkatolikus hívek vallási életéhez és az ehhez szorosan kötődő liturgikus gyakorlatához kapcsolható. Ennek megértése érdekében szükségesnek látszik mindenekelőtt az elméleti háttér felvázolása, majd a gyakorlati alapok lefektetése, aztán a magyar nyelvű liturgikus kiadványok megjelenésének körvonalazása, végül a görög katolikus liturgika legfontosabb művelőinek a bemutatása. — Ez egyben meg adja a mondanivalónk vázlatát is.
* A Magyar Egyházzenei Társaság 2000. május 27-én tartott tanulmányi napján elhangzott előadás némileg kiegészített változata.
1 Az egyházmegyét alapító bulla, a Christifideles graeci szövegét közli: Acta Apostolicae Sedis IV (1912) 429-435.
2 Ismertetését lásd Ivancsó István: „Legelső magyar nyelvű liturgiafordításunk. 200 éves Krucsay Mihály munkája", Athanasiana I (1995) 53-76.
3 Vö. Ivancsó István: „A Kritsfalusi-fordítás és a mai Liturgikon egybevetése különös tekintettel a rubrikális részekre", Athanasiana II (1996) 61-82.
4 Leírása: „Ó-hitű imádságos és énekes könyv, az egy szent közönséges apostoli anyaszentegyház napkeleti vagyis görög rendje szerént görög-katholikus keresztények lelki épületére. Forditá és kiadta Roskovics Ignácz hajdúböszörményi görög-kath. lelkész. Debreczen. Nyomatott a város könyvnyomdájában. 1862."
Forrás:
egyhazzene.hu/pdf/07/07_04_443458.pdf
1. Elöljáróban
Mindenekelőtt témánkat kell körülhatárolni. A cím görögkatolikus liturgikáról szól, s ez tágabb kört jelöl, mint ami témánkba beleférne. Itt tehát kifejezetten a magyar görögkatolikus liturgikáról lesz szó, amely azonban mégsem kötődik a magyar görögkatolikusság szervezeti kiépítéséhez. Ugyanis ez csak 1912-ben történt meg a Hajdúdorogi Egyházmegye felállításával.1 Ám a magyar nyelvű görögkatolikusság — s annak liturgiája és liturgikája — már korábban is létezett, sőt éppen ez volt az oka annak, hogy hosszú küzdelem után szervezeti formát kaphatott a magyar liturgikus nyelvű egyházmegyével.
A görögkatolikus magyarság első liturgikus dokumentumai a XVIII. század végéről származnak: Krucsay Mihály gálszécsi paróchus, majd Kritsfalusi György ungvári gimnáziumi tanár — kéziratban fennmaradt — liturgiafordításai révén, 1793-ból,2 illetve 1795-ből.3 Az első nyomtatásban is megjelent imádságos liturgikus könyvünket 1862-ben adta ki Roskovics Ignác hajdúbö szörményi paróchus.4
A magyar nyelvű görögkatolikus liturgika megjelenését tehát szisztematikus módon — a dokumentálhatóság igényével — ezekhez a dátumokhoz lehetne kötni. Ténylegesen azonban nem ezekhez, hanem a magyar görögkatolikus hívek vallási életéhez és az ehhez szorosan kötődő liturgikus gyakorlatához kapcsolható. Ennek megértése érdekében szükségesnek látszik mindenekelőtt az elméleti háttér felvázolása, majd a gyakorlati alapok lefektetése, aztán a magyar nyelvű liturgikus kiadványok megjelenésének körvonalazása, végül a görög katolikus liturgika legfontosabb művelőinek a bemutatása. — Ez egyben meg adja a mondanivalónk vázlatát is.
* A Magyar Egyházzenei Társaság 2000. május 27-én tartott tanulmányi napján elhangzott előadás némileg kiegészített változata.
1 Az egyházmegyét alapító bulla, a Christifideles graeci szövegét közli: Acta Apostolicae Sedis IV (1912) 429-435.
2 Ismertetését lásd Ivancsó István: „Legelső magyar nyelvű liturgiafordításunk. 200 éves Krucsay Mihály munkája", Athanasiana I (1995) 53-76.
3 Vö. Ivancsó István: „A Kritsfalusi-fordítás és a mai Liturgikon egybevetése különös tekintettel a rubrikális részekre", Athanasiana II (1996) 61-82.
4 Leírása: „Ó-hitű imádságos és énekes könyv, az egy szent közönséges apostoli anyaszentegyház napkeleti vagyis görög rendje szerént görög-katholikus keresztények lelki épületére. Forditá és kiadta Roskovics Ignácz hajdúböszörményi görög-kath. lelkész. Debreczen. Nyomatott a város könyvnyomdájában. 1862."
Forrás:
egyhazzene.hu/pdf/07/07_04_443458.pdf