Január 27. Aranyszájú Szent János püspök, hitvalló és egyháztanító - kinek kell engedelmeskednünk?

Január 27-én hagyományosan Aranyszájú Szent János emlékét üli az Anyaszentegyház.

Így ír róla egy régi Misszále:

Kis-Ázsiában született. Megtérése után remete lett. Később Antiochiában prédikált. Beszédeiért kapta a Krizosztomusz = Aranyszájú jelzőt. 388-ban konstantinápolyi pátriárka lett (…) a gótok missziójáról gondoskodott. Az udvar azonban üldözte és számkivetésbe küldte, ahol 407-ben meghalt.

Üldöztetésnek azért volt kitéve, mert bátran védelmezte az Egyház jogait az udvar túlkapásaival szemben.
Száműzetése előtt több zsinat is elítélte, de János püspök ezek után és a császári tiltás ellenére is folytatta szolgálatát, mert – ahogyan a Szentek Élete fogalmaz – „tudta, hogy inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek”.

Aranyszájú Szent János példája ékesen mutatja, hogy 1.) megtérésre van szükségünk a katolikus keresztény hitre; 2.) másoknak is el kell vinnünk az Evangélium örömhírét; 3.) hitünkért és Egyházunkért vállalnunk kell az összeütközést is a világi hatalmasságokkal.

S mit látunk manapság? „Ferenc pápa” 1.) nem hajlandó megtérni, nem hallgat az intő szóra; 2.) a misszionálást egyenesen akadályozza („prozelitizmusnak” gúnyolva azt); 3.) a világi hatalmasságokra rálicitálva csorbítja Egyházunk jogait (pl. a szentmise betiltásával a járványra hivatkozva).

Vajon mit szólna ehhez Aranyszájú Szent János?