charisma
2462

Magzatszövetet használó vakcinák: 12 hibás feltételezés

2021.április 1. – Az MMR [1] vakcinához hasonlóan az Oxford/AstraZeneca és a Johnson & Johnson COVID-19 vakcinát is abortuszból származó sejtvonalakból állítják elő [2] – ezzel szemben a Moderna és a Pfizer vakcinái esetében a teszteléshez használták fel ezeket. [3]

A magzatszöveti vakcinák morális szelleméről szóló vita középpontjában gyakran három hiedelem van:
1. A vakcina vételekor nem működünk együtt a múlt gonoszságával;
2. A vakcina vételekor nem járulunk hozzá a jelen vagy a jövő gonoszságához;
3. Szinte semmilyen kapcsolat nincs a vakcina és a meggyilkolt baba között.

Ezek a nézetek tévesek, mert hibás feltételezéseken alapulnak - így bármelyik oldalon is állsz, érdemes figyelembe venni az alábbiakat.

1. „Csak néhány csecsemőt használtak ehhez.”
Míg minden egyes sejtvonal csak egy baba sejtjeit tartalmazza, sok abortált csecsemőt használnak fel a sejtvonal létrehozásának folyamatában. [4] Például Stanley Plotkin tudós eskü alatt elismerte, hogy 76 abortált csecsemőt használtak fel egyetlen vakcinavizsgálathoz. [5] Továbbá a WI-25 sejtvonal esetében tudjuk, hogy ez volt a 25. számú minta a 19. babából [6]

A COVID vakcinákban felhasznált két sejttörzs neve HEK293 és PERC6. [7] A HEK293 név a 293. kísérletből származó humán embrió vesét jelenti [8] – biztosak lehetünk abban, hogy több csecsemő volt a HEK293 név alatt felhasznált utolsó baba előtt. [9]

2. „A babák nagyon korai terhességből valók voltak.”
A legtöbb csecsemő több mint 3 hónapos volt, amikor abortálták a szövet kinyerése érdekében, ami a különböző vakcina sejtvonalak alapját képezte. [10] Például Stanley Plotkin tudós eskü alatt elismerte, hogy a vizsgálat során használt 76 magzat mindegyike 3 hónapos vagy annál idősebb volt. [11]
A 3 hónapos baba már teljesen kifejlődött: „kezdett nyelni és rúgni ... az arcizmok edződnek, mivel apró jellemzői egyik kifejezést mutatják a másik után ...”[12]

3. „Hozzájárulással történt, így etikus használat volt.”
Gyilkosságban részt vevő felek nem adományozhatják etikusan áldozatuk testét kutatásra. Ebből következik, hogy nincs érdemi hozzájárulás. (Bár az érintett anyák gyakran, ha különböző mértékben is, maguk az áldozatok.)

4. „A baba már halott volt, amikor a szövetet eltávolították.”
A magzati szövetkutatásban a sejthalál alkalmatlanná teszi a szövetet erre a célra: a szöveteket és szerveket „5 percen belül” [13, 14] be kell begyűjteni, és ez időnként akkor következik be, amikor a baba szíve még mindig dobog [15, 16] - ez is kiderült a Planned Parenthood bírósági meghallgatásán. [17, 18]
A szervek begyűjtése így egyfajta kínzás [19] lehet a szokásos abortuszeljáráson túl. Bár nincs végleges bizonyíték élő begyűjtésre kifejezetten a vakcina sejtvonalak készítéséhez, mivel ez „nem ritka esemény” [20, 21, 22, 23], de jogos aggodalomra ad okot. [24]

5. „Néhány vetélésből származott.”
„A sok emberi magzatszövet ’frissességére’ vonatkozó követelmény” [25] azt jelenti, hogy rendkívül valószínűtlen, hogy vetélésből származtak volna. [26] „Az embriósejtek megszerzéséhez spontán vetélésekből származó embriók nem használhatók...” [27]

6. „A holttest felhasználása különbözik az abortusztól.”
Néhányan úgy képzelik, hogy a sejtvonalak létrehozásában résztvevőknek semmi közük az abortuszhoz. Azonban a magzat abortusza előtt, melynek szövetét fogják felhasználni a kutatáshoz, számos dolog történik. Ezek közé tartozik a beleegyezés megszerzése, a genetikai szűrés elvégzése, [28] az abortusz módszerének kiválasztása, [29] és az optimális begyűjtés egyéb lépései [30] – amelyek mindegyike hatással van a magzatelhajtó magatartására, jelentős kölcsönhatást teremtve az emberi anyagot kereső ügynökkel, aki így "bizonyos mértékig bűntárssá válik". [31] [A Bibliában] István megkövezésekor [32] van párhuzam Saullal – Saul nem dobott el egy követ sem, de mint beleegyező szemlélő, nem volt erkölcsi bűn nélkül. [33] Az élő szövet kinyerése esetén a kutatás még direktebb módon kapcsolódik a gyilkossághoz.

7. „Most már senki sem profitál az abortuszból.”
Azokat a cégek, melyek kifejlesztették a sejtvonalakat, továbbra is honorálják használatukat, beleértve a vakcinákat is. [34] Így közvetlen haszna származik az eredeti gyilkosságban bűnrészes ügynököknek.

8. "A vakcinák nem tartalmazzák a gyermek tényleges sejtjeit."
A sejtvonalakban előállított vakcinák a gyermek DNS-ének [35] töredékeit tartalmazzák – egy tanulmány még az abortált gyermek „teljes egyéni genomját” [36] is megállapította. Az osztódott sejtek, melyekben a vakcinát termesztették, a gyermeké lettek volna a növekedés során. [37, 38]

9. „Nincs szükség további abortuszra.”
Az ellenkezőjére vonatkozó állítások ellenére a normál sejttörzsek „valójában ’halandók’” [39], melyeket köt a mintegy 50 sejtosztódásból álló „Hayflick-korlát” [40]. Mivel a HEK293 idővel rákossá válik, [41] ezt helyettesíteni szükséges – ahogy más korai sejttörzseket is. [42] A vakcinák használatához végül további abortuszok szükségesek a kimerülő készletek pótlására.

10. „Az abortuszok évtizedekkel ezelőtt történtek.”
Bár a vakcinákhoz szükséges legtöbb abortusz a 80-as években történt, [43, 44] az idő nem teszi a gyilkosságot erkölcsössé. Ezenkívül 2015-ben egy új kínai sejtvonalat, a WALVAX-2-t is létrehozták, [45] és amint azt kifejtették, több vonalra lesz szükség.

11. „Ennek következtében nem szenved több csecsemő.”
Míg a magzatszöveti vakcinák széles körben elfogadottak, az általános magzati begyűjtés legitim és lehetetlen betiltani [46, 47, 48] - így helyette ez növekedett, ami miatt sokkal több csecsemő szenved.
Például 1982-ben egy 16 500 magzatot tartalmazó konténert találtak egy korábbi laboratóriumi tulajdonos amerikai otthonában. [49] 2003-ban a HEK293 mögött álló holland cég olyan messziről keresett abortált csecsemőket, mint Új-Zéland [50] és Ausztrália. [51] Újságcikkek tárgyalják a „magzatszövet-gazdaságot” Nagy-Britanniában. [52] 2019-ben 2200 magzatot találtak egy magzatelhajtó otthonában [53], és a Planned Parenthood abortuszklinika munkatársainak bírósági tanúvallomásai [54] azt mutatták, hogy a begyűjtés folytatódik.

Továbbá mind a közvélemény kutatások [55, 56, 57] (mind néhány gyakorlat [58]) azt mutatják, hogy a szülők nagyobb valószínűséggel választják az abortuszt, ha a magzat „orvosi felhasználása” lehetséges. Így, ha a lehetőség nem áll rendelkezésre, hogy csecsemőket használjanak gyógyászati célokra, kevesebb csecsemő szenvedne és abortálódna a jövőben.
Ha a 2-3 milliárd névleges [59] életpárti személynek akár egy százaléka is elutasítaná az ilyen vakcinákat, erkölcsi alternatívákat találnának, és véget érne egy „etikailag, erkölcsileg és bibliailag helytelen” iparág. [60]

12. „A ’nagyobb jó’ felülmúlja az aggodalmakat."
A gonoszságot elfogadni egy ártatlan, tiltakozó áldozattal szemben, a közösségi áldás kedvéért, ezzel sötét vizekre eveznek – minden korábbi gyermekáldozat ezen a feltevésen alapul. „Azonban lehet, hogy ezután azzal érvelnek, hogy ezek a baba testrészek egyébként kárba vesznének. De ez nem csak megindokolja az abortuszt, hanem tiszta haszonelvűség, ami azt állítja, hogy elég bármit jól megindokolni, ha a végén (potenciálisan) jó származik belőle. A jó orvostudományban a cél nem szentesíti az eszközöket.” [61]

Következtetés
Zsidó-keresztény szemszögből az Ó- és Újszövetség Istene elkülönül attól, hogy nem kéri az emberek elsőszülöttjének halálát ahhoz, hogy mások éljenek. A magzatszövet vakcinák talán jóval több erkölcsi szennyezettséggel rendelkeznek, mint a bálványoknak felkínált hús.

Lábjegyzetek
Az eredeti cikk angol nyelven (benne a 61 tételt tartalmazó irodalomjegyzékkel) elolvasható itt.
charisma
Sajnálatos, hogy a papok és püspökök még csak nem is beszélnek az oltások morális veszélyeiről.
Bazsó-Dombi Attila
Isten fizesse a fordítást és közzétételt!