ELRABOLTATVA.
ELRABOLTATVA
összevissza járkáltam
mindenfelé mászkáltam
nem tudtam mi hátráltat
kerestelek kutattalak
űzött a vágy és a bánat
sóhajtoztam Teutánad
szivárványos lett a bánat
sóhajomra Lényed áradt
fényed lett bennem a bánat
fáj, hogy eltaláltál e nap
s nem vittél el magaddal
hagytad, hogy itt maradjak
fáj, hogy megtaláltalak
elválaszt minket a nap
minden nap lennék Veled
de értem, hogy nem lehet
Te a mennyben létezel
én meg a földön éhezem
megtaláltalak végre
s éppen elvesztettelek
távolságod mélyen megsebez
a bánat utánad elepeszt
jöjj rabold el életem
fogoly leszek Szívedben
rácsozd be a lelkemet
nem rázom az öklömet
én ott várlak minden nap
TE eljössz s meglátogatsz
szabad vagyok a cellámban
Terád várok lázasan
elég nekem pillantásod
betöltöd minden álmom
tudom, hogy mást is szeretsz
lásd nem vagyok féltékeny
tudom mindenki jegyesed
szerelmesed, kedvesed
mind a kereszthez vezeted
Te ott lettél eljegyzett
s ott sebzel meg bennünket
elrabolod éltünket
nem választ el a halál
fényed benne ránk talál
TE győzted le a halált
kiittad a mámorát
kilehelted a Lelked
nekünk adtad Szentlelked
s bennünk élsz már örökre!