A SZÉPSÉG VADÁSZA
halld kezdettől fogva
szerettem a szépet
azt mi természetes
mindig megcsodáltam
és magamba szívtam
azt belélegeztem
lelkemben ízleltem
elmémben forgattam
szívemben dalolva
lelkembe mentettem
szépségét hordoztam
és rá áhítoztam
mint virág illatát
szétszórja hajnalban
szépségét kóstoltam
én is sok hajnalban
és róla daloltam
gyakran rá gondoltam
gyermeki lélekkel
őszintén csodáltam
mint a kaméleon
kinyújtja a nyelvét
elkapja a legyet
és lenyeli egyben
így vagyok a széppel
kocsányon lóg szemem
megragadja lelkem
elmenti a szívem
bensőm szentélyébe
és őrzöm lelkemben
az örök szépséget
egyszer majd kipattan
figyeld a lelkemből
és bőven megitat
az Élő Vizéből
így lesz vers a szépből
amit úgy szeretek
lőn tele van vele
a Teremtő földje
Jézusnak Szent Szíve
Szűz Mária kertje
csodáld meg a szépet
ne fuss el mellette
állj meg csak egy percre
és gyönyörködj benne
Isten is ezt teszi
gyönyörködik Benned
mert szépnek teremtett
mindenkit az Isten
Őrá hasonlítunk
aki szép örökre
gyűjtögesd a szépet
szívedben őrizzed
halld így lettem én is
a versek pennája
így lettem egy szép nap
A SZÉPSÉG VADÁSZA!