Eddig nem vizsgált összefüggések látnak napvilágot a Szent Koronáról
Az eseményen Prof. Dr. Prokopp Mária, az ELTE egyetemi tanára, aki a kötet végső kidolgozás szakmai munkáit irányítja, úgy fogalmazott: a szerző megtalálta a kulcsot, amellyel minden eddigi ismeretünknél mélyebben tárul fel előttünk legdrágább nemzeti ereklyénk eredete. A professzor asszony kiemelte: az író könyvében mindig rámutat arra, hogyan kapcsolódik a korona a magyarok gyökereihez.
Prokopp Mária a kötet előszavában rámutatott: a rendkívül logikusan felépített kötet négy szervesen összefüggő fejezetből áll: a szerző az első fejezetet annak bizonyítására szenteli, hogy a korona Szent jelzőjének használata nem tetszőleges, amint azt az 1978 utáni hazai irodalomban látjuk, hanem az alakjában és ábrázolásaiban Európában egyedül álló középkori királyi koronánk lényegét, felépítését meghatározó megjelölés. A professzor asszony elmondta továbbá, hogy a második fejezet a Szent Korona alsó részével, a görög korona eredetével foglalkozik. Ebben a részben a szerző megállapítja, hogy, hogy a görög korona mellképei I. Géza király uralkodása idején (1074-1077) készültek Bizáncban, a császári udvarban és egyetlen mester, egyidőben, pontosan 1074-ben készült remekművei. A harmadik fejezet már a Latin korona eredetével, a negyedik fejezet pedig az 1031-ben készült koronázási palásttal foglalkozik. Prokopp Mária az előzetes bemutatón hangsúlyozta, hogy nem lehet a koronát a palást nélkül vizsgálni, a kettőt együtt kell tanulmányozni, mivel mindkettőnek hasonló az ikonográfiai programja. A professzor asszony kiemelte azt is, hogy a kötet olyan kutatási eredményeket, összefüggéseket vázol fel, amikre eddig senki nem gondolt.
További részletek:
mki.gov.hu/hu/hirek-hu/minden-hir-hu/eddig-nem-vizsgalt-osszefuggesek-szent-ereklyenkrol?highlight=WyJwcm9rb3BwIl0=