HANNÁCSKA
vendégünk volt ünnepre
kalácslelkű óvodás
Hannácska a kis leány,
mazsola volt a szeme
cintányér a tenyere
hogyha Hanna összecsapta
mindkét kicsi tenyerét
úgy zengett a föld és ég,
hogy nevettek és táncoltak
fent a mennyben angyalok
lent a földön menekültek
a megriadt morgoncok
Hanna arca ragyogott,
ilyen csudát még nem látott
az óvodás kis leány,
élvezte a sikerélményt
tenyerére csodálkozott
és addig csapkodta össze
két cintányér tenyerét
mígnem üres lett a pokol,
mind kiszaladt ezerfelé
félelmében a morgonc
hátuk mögött a cintányér
halld győztesen csattogott
Hannácska meg ujjongott,
Tibor atya kuncogott
már előre imádkozott
Hannának a jó kedvéért
és az óvodás győzelméért
lelkének az öröméért
a Családnak békéjéért,
majd szívében hálát adva
a Családért imádkozott
kit szeretet elhagyott,
öröm helyett szomorúság
ült sokszor az arcukon
és befészkelt a lelkükbe
a szeretet reménytelen
tehetetlen hiánya,
és hiányzott a szívüknek
a szeretet kenete
a szeretet áldása,
annak túlcsordulása
és tapasztalt boldogsága
a Szentlélek olaja
öröme és kacagása,
többször találkoztunk már
ismerem az életét
a lelkének fájdalmát
Hannácskának, Családjának
kölcsönösen szeretjük
kölcsönösen tiszteljük
tudjátok meg mi egymást,
ezért volt, hogy az ünnepet
most is együtt töltöttük,
már előre örültünk
együtt töltjük a napot
Családjával s Húgommal
terveztük a programot,
mikor hozzánk megérkeztek
imádkoztunk, énekeltünk
köszöntöttük Kis Jézust
és a kapott csomagokat
mik ott voltak a fa alatt
kibontottuk megnéztük
ajándékért hálát adtunk
és vidáman énekeltünk,
ebéd után az asztalnál
kissé álmos játszottunk
játék közben álmosodtam
és bementem a szobámba
lefeküdtem ágyamba,
Hanna bejött a szobámba
amikor halld én megláttam
Hannácskának az arcát
úgy betöltött a Szentlélek
a szeretet tejével
édes tejnek örömével,
először csak mosolyogtam
mosolyomban növekedett
a Szentlélek öröme
majd kirobbant halld belőlem
lelkemnek az öröme
úgy kacagtam, úgy nevettem
hahotáztam a Lélekben
mint a híres Torontóban
kiáradt a Szentlélek
úgy nevettek, úgy kacagtak
örömükben a lelkek
alig bírták a abbahagyni
nevetést az emberek,
Hannácskára is átragadt
a lelkemnek öröme
nevetésem ereje,
hogy hangosan felkacagtunk
nevetett e Lélek bennünk,
úgy töltöttük, úgy játszottunk
mi halld egész délután
hogy bennünk volt és turbékolt
táncolt Lélek öröme
és a Lélek galambja,
gyengült élet haragja
gyógyult lélek bánata
tüzet tűzzel oltotta
Szeretetnek a lángja,
imádkoztunk a Húgommal
amikor Ők elmentek
töltse Őket százerszer
be a Drága Szentlélek
és öröme és békéje
maradjon meg örökre
a jó Család szívében
most és mindörökre!
Köszönöm a Kis Jézusnak
a szeretet ajándékát
és a nem várt sok áldást,
mert a Család úgy ment tőlünk
áldásokkal megrakodva
hazafelé az úton
hogy ragyogott az arcuk
és ragyogott a lelkük,
mi is tudd boldogok voltunk
integettünk utánuk
mert szeretet ünnepén
amit Kis Jézustól kaptunk
szeretetet adhattunk,
azóta is hálálkodunk
azóta is vigadozunk
és ezért a jó Családért
mi örökké imádkozunk,
születendő Kegyelmekért
Húgommal már jó előre
mind a ketten hálát adunk,
a Kegyelmes Szent Istennek
Aki minket úgy szeretett
hogy az Egyszülött szent Fiát
küldte el a földre értünk
hogy mi a Lélekben éljünk
bármi gond van, örvendezzünk
a Lélekben vigadozzunk
mert az Isten szeret minket
és Ő mindig segít minket
most és mindörökre!
Dicsőség az Atyának a Fiúnak
és a Szentléleknek
most és mindörökre!
Glóri hallelujah! Mindörökökre Amen!