Nekem vannak ismerőseim, akiknek a közeli hozzátartozóját( testvérét, apját), kinozták meg és végezték ki a szerbek a délvidéki vérengzésekben. Számomra a legmegrázóbb eset, amikor egy kisbabát vettek ki a bölcsőből és odavágtak a falhoz. Nagyon sok szörnyűség történt. Ezek az emberek ritkán beszélnek erről, mert a szenvedésnek méltósága van.
Nem szabad a szenvedést lealacsonyítani a hétköznapi hírek vagy az időjárás jelentés szintjére.
Márpedig, amikor egy szenvedésről nagyon gyakran beszélnek, szinte ráerőszakolják az emberre, akkor ez történik vele. Lealacsonyítják.