A FÜST ALATT.

Azt hiszem, hogy ebben a versben választ kaptam az előző versben elhangzott kérdésemre, kérésemre. Köszönöm Jézus!

A FÜST ALATT
Mohó vagyok és bohó
mint egy túlfűtött kohó,
amit folyton etetni kell
hogy a tüze ne vesszen el,
füstöm ha kicsit kormos is
a szél mégis messzire elviszi,
és utat mutat a keresőknek
hogy az URAT hol találják meg,
mindig ott, ahol a füst kormol
mindig ott, ahol a füst alatt
az örökkön ÉLŐ örök tüze lobog!