A VIRGONC
a virgoncnak lelke lubickol már reggel
mert alighogy ébred a Lélek szól benne
és játszani hívja a kedves szerelmest
hogy kergessék egymást amíg csak este lesz
és szalad a szellő az udvaron erre
és szalad a szellő az udvaron arra
kergeti a papja és nevet az arca
gurulnak a lábak és ugrálva járnak
ujjong a szarka hogy új csodát láthat
a rigó is nézi és felejt fütyölni
ilyet még nem látott ilyet még nem hallott
szédül a Szentlélek fuvola szól benne
szédül a virgoncnak az aranyos lelke
kakukkol a harang lóg a kutya nyelve
lám máris túlcsordul a Lélek öröme
így van ez minden nap és minden reggel
a papnak a lelke lám beszél az Istennel
és kergetik egymást a szebbnél szebb rímek
örülnek a rigók a dallam ívének
fütyölik a nászdalt és izzik a bordal
gyűjtik a kehelybe a legszebb dalokat
itt van már az este a virgonc lefekszik
Lélek a párnája reggel majd felkelti
és térdel a virgonc és lebeg a Lélek
lám újra betölti a drága Szentlélek!