XVI. Benedek: Exkluzív írás a homoszexuális bántalmazások eredetéről

A szexuális erkölcs összeomlása, amit "szexuális szabadságnak" hívnak és az állam bátorítja, az 1960-as években kezdődött. Ekkor kezdett egyre több homoszexuális bántalmazás lenni az egyházban - írja XVI. Benedek egy hosszú cikkben, amit a bajor Klerusblatt publikált.

Észrevette, hogy "a pedofíliát engedélyezettként diagnosztizálták", miközben a katolikus erkölcsi teológia "szétesett", ami az egyházat "védtelenné tette a társadalmi változások ellen".

"Több szemináriumban is homoszexuális klubok jöttek létre. Egy püspök, aki előzőleg rektor volt a szemináriumban, pornográf filmeket mutatott a szeminaristáknak" - írja XVI. Benedek.

"Több szeminárium is volt, ahol az én könyveimet olvasó diákokat nem megfelelőnek tartották a papságra. A könyveimet rejtegették, mint a rossz irodalmat, és csak titokban olvashatták" - emlékezik vissza a volt pápa.

Kiemeli továbbá, hogy a kiskorúak homoszexuális bántalmazása (Ratzinger a félrevezető "pedofília" kifejezést használja) nem volt jelentős az 1980-as évek második feléig.

És a "szándékosan enyhére tervezett kánonjogi törvény" pedig nem segített a probléma megoldásán.

Benedek pápa szerint a homoszexuális bántalmazásokat "Isten hiánya" bátorította, ami megjelent a liturgiákon. A volt pápa egy példát hoz fel:

"Az eucharisztia lesüllyedt egy sima szertartási gesztusra, amit mindenki alap dolognak gondol, és olyan helyeken tartják, mint pl. a családi ünnepélyek, esküvők és temetések".

Úgy tűnik azonban, hogy Ratzinger maga nem a liturgiában találja Isten egyházát, hanem "sok emberben, akik szerényen hisznek, szenvednek és szeretnek".

Azzal zárja a cikket, hogy megköszöni Ferenc pápának "mindazt, amit újra és újra megmutat nekünk, Isten fényét, ami még ma sem tűnt el. Köszönöm, Szentatya!"

Kép: © Mazur/catholicnews.org.uk, CC BY-NC-SA, #newsIowezsfodj