Váradhegyfoki Premontrei Prépostságot támogató csoport: Több mint 230 ezer eurós illetékügy anyagilag blokkolja a pert azelőtt, hogy érdemben elkezdődhetne.
Napok óta csend van a több mint 230 ezer eurós illetékügyben, amely láthatólag arra hivatott, hogy anyagilag blokkolja a pert még azelőtt, hogy az érdemben elkezdődhetne.Mi, az #Anzelmapát urat és a Váradhegyfoki Premontrei Prépostságot támogató csoport, úgy döntöttünk, hogy nem maradunk csendben.
Ezért OCR-rel beolvastuk a keresetlevelet, lefordítottuk magyarra, és most közzétesszük, hogy mindenki lássa, miről szól valójában ez az ügy, és mi történik a kulisszák mögött.
Anzelm apát úr egyszerűen azt kérte a bíróságtól (#TribunalulBihor), hogy semmisítsen meg egy jogellenesen kiadott építési engedélyt. Ezt a jogot a román közigazgatási bíráskodásról szóló törvény biztosítja minden állampolgárnak, és az ilyen keresetek után fizetendő illeték törvényileg rögzített: 50 lej (körülbelül tíz euró).
Ehelyett a törvényszék a keresetet átminősítette, feldarabolta, és olyan törvény alapján vetett ki illetéket, amely erre az ügyre egyáltalán nem alkalmazható. Az eredmény: törvénytelen, sokszorosan magasabb illetékkövetelés, ez egy jól ismert módszer, amellyel horribilis illetékek kiszabásával blokkolják a pert még az érdemi tárgyalás előtt. Máshol is alkalmazzák.
Amit a bíró konkrétan tett, az nem adminisztratív tévedés, az a joggal való visszaélés iskolapéldája: intézményi eszközökkel, bírósági keretek között.
Azért tesszük Anzelm apát úr kérelmét nyilvánossá, mert úgy gondoljuk, hogy ami a bíróság előtt történik, az nem maradhat láthatatlan.
Az igazságszolgáltatásnak akkor van értelme, ha átlátható. Ha pedig nem átlátható, nekünk, állampolgároknak jogunk és kötelességünk azt szóvá tenni.
Tudjuk, hogy Anzelm apátot ellenfeleinek egy része "vizesnyolcasnak" vagy "békétlenkedőnek" állítja be.
Ez az #illetékfelülvizsgálatikérelem azonban önmagáért beszél: három világos jogalapra épül, mindhárom kötelező erejű jogszabályra vagy legfelsőbb bírósági határozatra hivatkozik, és egyiket sem lehet szakmai érvekkel megcáfolni.
Az első érv: a bíróság átlépte a hatáskörét, amikor a keresetet átminősítette. A felperes azt kérte, amit kért, a bíróság nem tehet hozzá olyat, amit nem kértek. Ez a Polgári perrendtartás alapszabálya.
A második érv: a mellék követi a főkereset (ez egy jogi alapelv vagyis az #accesoriumsequiturprincipale), a főkereset egy építési engedély megsemmisítésére irányul. Vagyis minden további mellék kérelmi elem a főkeresethez simul, és nincs önálló jogi léte.
Vagyis a bíróság nem kezelheti külön-külön minden egyes mellék keresetet, mert azok nem önálló keresetek, hanem a főkereset természetes következményei.
A harmadik érv: a 101/2016. sz. törvény, amelyre a törvényszék az óriási illetéket alapozta, egyszerűen nem alkalmazható erre az ügyre. Ráadásul a Bihari Törvényszéknek (Tribunalul Bihor) közbeszerzési perekben egyébként sincs hatásköre és a kereset tárgya eleve nem közbeszerzési ügy volt. A törvényszék tehát olyan törvény alapján szabott ki illetéket, amely nem alkalmazható, egy olyan ügytípusra hivatkozva, amely nem állt fenn.
Olvassátok el, ezt a posztot, mert veletek is megcsinálhatják, ha egyszer arra kerül a sor.
A Váradhegyfoki Premontrei Prépostság illetékfelülvizsgálati kérelmének fő érvei, fordítás az eredeti kérelem alapján:
„
I. A KERESET TÉNYLEGES TÁRGYA — KÖZIGAZGATÁSI PER, NEM KÖZBESZERZÉSI JOGORVOSLAT
A jelen ügy kifejezetten meghatározott tárggyal lett nyilvántartásba véve és tárgyalásra tűzve: közigazgatási aktus megsemmisítése — a 26/2024. sz. Építési engedély —, amint az magából a bíróság által kibocsátott idézésből is kitűnik. A kereset a közigazgatási bíráskodásról szóló 554/2004. sz. törvény 8., 18. és 24. cikke alapján került előterjesztésre, és az alábbiakra irányul:
(i) a Nagyvárad Városának polgármestere által kibocsátott 26/15.01.2024. sz. Építési engedély megsemmisítésére;
(ii) a Nagyvárad Városának polgármestere által kibocsátott 1191/09.09.2025. sz. Polgármesteri Rendelkezés megsemmisítésére, amelyet az engedély állítólagos „helyesbítése" céljából adtak ki;
(iii) az összes ezt követő és kapcsolódó közigazgatási aktus megsemmisítésére, amelyek a megtámadott engedélyből erednek és arra támaszkodnak — ideértve a szakhatósági hozzájárulásokat, előterjesztéseket, meghosszabbításokat és az engedély joghatásainak fenntartását célzó aktusokat;
(iv) a per bejegyzésének elrendelésére a Nagyvárad 192156. sz. telekkönyvébe, valamint az erga omnes hatályhoz szükséges valamennyi intézkedés megtételére az ingatlan-nyilvántartási közzétételek útján.
A kereset egyetlen kérelmi eleme sem irányul önálló tárgyként közbeszerzési eljárás megsemmisítésére, közbeszerzési szerződés megtámadására, illetőleg a 101/2016. sz. törvény hatálya alá eső bármely jog érvényesítésére. A kereset tisztán közigazgatási bírósági jellegű, amelynek tárgyát a megtámadott egyedi közigazgatási aktusok határozzák meg.
II. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSRA VALÓ HIVATKOZÁSOK KIZÁRÓLAG MELLÉKES ÉS BIZONYÍTÁSI JELLEGGEL BÍRNAK — NEM ALKOTNAK ÖNÁLLÓ KERESETI KÉRELMET
A keresetlevél szövegében a felperes hivatkozott a „Mihai Eminescu Nemzeti Főgimnázium A+B+C épülettömbjének és külső területeinek felújítása" elnevezésű projekthez kapcsolódó közbeszerzési eljárásra — beleértve a Közbeszerzési Elektronikus Rendszerben rögzített, CN1084351/4230487/2025/24 hivatkozási számú eljárást is —, kizárólag abból a célból, hogy bemutassa a jogellenes közigazgatási aktusok következményeinek a költségvetési és szerződéses folyamatokban való továbbgyűrűzését, valamint az ott keletkező károk veszélyét.
Ezek a hivatkozások kettős funkciót töltenek be a kereset rendszerén belül: egyrészt érvként szolgálnak a per telekkönyvi bejegyzésének sürgőssége és szükségessége, valamint az ítélet érintett harmadik személyekkel szembeni hatályossága mellett; másrészt szemléltetik a jogellenes aktusok forgalomban tartásával okozott kár terjedelmét, ideértve az európai uniós forrásokból eredő pénzügyi korrekciók kockázatát is.
Ezek a hivatkozások nem minősülnek és nem minősíthetők közbeszerzési eljárás megtámadására irányuló önálló kereseti kérelemnek, mégpedig azért az egyszerű okból, mert a felperes nem kérte a bíróságtól odaítélési döntés megsemmisítését, közbeszerzési szerződés megsemmisítését, illetőleg a 101/2016. sz. törvény hatálya alá eső bármely intézkedés megtételét. E kontextuális érveknek önálló kereseti kérelemként való hivatalbóli átminősítése közbeszerzési tárgyban annyit tenne, mint a felperes akaratához olyan elemet hozzáfűzni, amelynek megítélését nem kérte — ez pedig ellentétes a Polgári perrendtartás (Pp.) 9. cikke (2) bekezdésében rögzített rendelkezési elvvel, amely szerint a per tárgyát és korlátait a felek kérelmei és védekezései határozzák meg.
III. AZ ACCESORIUM SEQUITUR PRINCIPALE ELVE — A FŐAKTUS MEGSEMMISÍTÉSÉNEK JOGHATÁSAI AUTOMATIKUSAN KITERJEDNEK VALAMENNYI MELLÉKAKTUSRA, IDEÉRTVE A KÖZBESZERZÉSI TÁRGYÚAKAT IS — A MELLÉKES KÉRELMI ELEMEK KÜLÖN ILLETÉKKEL VALÓ TERHELÉSE JOGELLENES
Még ha tévesen is úgy ítélnék meg, hogy a kereset tartalmaz a közbeszerzési hatásokra vonatkozó önálló kereseti kérelmet, ez a kérelmi elem nem volna külön és önállóan illetékköteles, mivel az az építési engedély megsemmisítésére irányuló főkérelemtől jogilag nem független.
Az accesorium sequitur principale elve — a mellék követi a főt — nem csupán általános jogelvként él, hanem tételes jogi szabályként jelenik meg, amelyet a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék kötelező erejű ítélkezési gyakorlatában is kifejezetten alkalmaz. A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék a Hivatalos Közlöny 2022. évi 907. számában közzétett, törvényértelmezési érdekű felülvizsgálatban hozott 13/2022. sz. határozatának 211. bekezdésében kimondta, hogy az e szabályt megtestesítő jogszabályi rendelkezés értelmében „a főjogra vonatkozó igényérvényesítési jog elévülésével együtt elévül a járulékos jogokra vonatkozó igényérvényesítési jog is, mind a személyes, mind a dologi jellegűek tekintetében" — rögzítve ezáltal, hogy a mellékes jog sorsa szükségszerűen és visszafordíthatatlanul a főjog sorsától függ, a mellékes jog természetétől függetlenül.
Noha a 13/2022. sz. határozat a végrehajtási jog és a jelzálogjog területét érinti, az általa rögzített jogi okfejtés általános elvként fogalmazódik meg, amely az egész román jogban általánosan alkalmazandó: a mellékes jog nem élheti túl a főjogot, és nem kezelhető attól függetlenül. A bíróság következésképpen nem terhelheti külön illetékkel azt, amit a tételes jog és a kötelező ítélkezési gyakorlat a megtámadott főaktushoz képest mellékes jellegűnek minősít.
A jelen ügyre vetítve az elv a következőképpen érvényesül: a megtámadott főaktus a 26/15.01.2024. sz. Építési engedély. Ehhez képest valamennyi további kereseti kérelem mellékes jellegű, abban az értelemben, hogy fennállásuk és megalapozottságuk közvetlenül és kizárólag a főaktus sorsától függ:
Az 1. kereseti kérelem a Nagyvárad Városának polgármestere által a 26/15.01.2024. sz. Építési engedély „helyesbítése céljából" kibocsátott 1191/09.09.2025. sz. Polgármesteri Rendelkezés megsemmisítésére irányul, amely az ingatlan címének „R. Ciorogariu u. 16–18."-ról „R. Ciorogariu u. 18."-ra való „helyesbítését" hagyta jóvá. Ez az aktus kizárólag ahhoz az engedélyhez képest létezik és bír értelemmel, amelyet „helyesbíteni" kíván; ha az engedély megdől, a helyesbítő rendelkezés is szükségszerűen megdől vele együtt, ipso iure, minden önálló vizsgálat nélkül.
A 2. kereseti kérelem a 26/15.01.2024. sz. Építési engedély megsemmisítésére irányul — ez a kereset főkérelme, amelyhez képest valamennyi többi kérelem mellékes. A megsemmisítés következménye az engedély hatásainak fenntartását vagy folytatását célzó valamennyi azt követő közigazgatási aktus megsemmisítése is, ideértve az engedély érvényességének meghosszabbítását, a „helyesbítési/pontosítási/javítási" iratokat, leveleket, belső feljegyzéseket, előterjesztéseket és később kiadott rendelkezéseket. Az ingatlan és az elhelyezkedés azonosítása a Nagyvárad 192156. sz. telekkönyvhöz és az „Episcop Roman Ciorogariu püspök u. 18." szám alatti ingatlanhoz kapcsolódik, ami szükségessé teszi, hogy a teljes engedélyezési folyamat és az aktusok teljes lánca egységes egészként kerüljön vizsgálatra.
A 3. kereseti kérelem a projekthez és a 26/15.01.2024. sz. Építési engedélyhez közvetlenül kapcsolódó valamennyi előzetes vagy kapcsolódó hozzájárulás, megállapodás, előterjesztés, műszaki és közigazgatási aktus megsemmisítésére irányul — amennyiben ezek léteznek és az engedély kibocsátásának alapjául szolgáltak, illetőleg később az engedély hatásainak fenntartására lettek felhasználva. Ezek közé tartoznak különösen: a projekthez kiadott és meghosszabbított építési jogosultságot igazoló okirat, a főépítész hozzájárulása és a Főépítészi Intézmény aktusai, az alapvető minőségi követelményekre vonatkozó előterjesztések és vizsgálatok, a geotechnikai tanulmány és annak ellenőrzési előterjesztései, az engedélyezési célból benyújtott műszaki dokumentációk, valamint az engedély kibocsátása után kért vagy elfogadott dokumentáció-kiegészítések, ha azokat eredeti hiányosságok elfedésére használták. Ez a kérelmi elem a 2. kérelemhez képest mellékes: az engedélyhez vezető előzetes aktusok nem élhetik túl az általuk létrehozott aktus megsemmisítését.
A 4. kereseti kérelem az engedély kibocsátása után keletkezett, annak végrehajtását megtestesítő közigazgatási aktusok megsemmisítésére irányul — ideértve a munkálatok folytatását érvényesítő vagy tűrő szerepet betöltő jegyzőkönyveket, rendelkezéseket, jóváhagyásokat és ellenőrzési aktusokat, valamint annak megállapítását, hogy az utólagos „rendezések" és dokumentáció-kiegészítések nem eredményezhetnek sanatiót az eredeti hibák vonatkozásában. Ez a kérelmi elem természeténél fogva a legmellékesebbje valamennyi kérelemnek: kizárólag a főengedély végrehajtási aktusait érinti. Ha a főaktus megsemmisítésre kerül, annak végrehajtási aktusai automatikusan megdőlnek — accesorium sequitur principale.
Mindezekre figyelemmel a négy kereseti kérelem bármelyikének külön és önálló illetékkel való terhelése — és különösen azok 101/2016. sz. törvény alapján való megítélése, amely törvény a jelen ügyre nem alkalmazható — ellentétes az accesorium sequitur principale elvével, amelyet a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék 13/2022. sz. határozata tételes jogi szabályként rögzít; ellentétes a közbeszerzési illetékekről szóló 80/2013. sz. Sürgősségi Kormányrendelet (OUG) 16. cikke (1) bekezdésével, amely a közigazgatási bírósági eljárásokban egységes illetéket állapít meg; és ellentétes a közigazgatási bíráskodásról szóló 554/2004. sz. törvény 18. cikke (1) bekezdésével, amely a közigazgatási bíróság számára teljes hatáskört biztosít a törvényesség helyreállításához szükséges valamennyi intézkedés megtételére — anélkül, hogy ez a teljeskörű hatáskör külön-külön illetékköteles önálló kereseti kérelmeket keletkeztetne.
Az ellenkező eljárás — a főkérelem minden egyes jogkövetkezményének önálló kereseti kérelemként és külön illetékkel való kezelése — egyetlen kereseti kérelmet alakítana át mesterségesen létrehozott tucatnyi önálló kérelemmé, amelyek mindegyike külön illetékkel lenne terhelve; ez összeegyeztethetetlen a mellékesség elvével és az igazságszolgáltatási illetékrendszer rendeltetésével.”
Forrás mellékletekkel:
facebook.com/varadipremontreiprepostsag/posts/126…