A SZÚNYOG BORDALA.
A SZÚNYOG BORDALA
Mint zárt szobában
a szúnyog menekül
iszkol a légycsapó elöl,
így vagyok bezárva én is
e halálos betegségbe,
és iszkolok a tumor elöl,
zümmögve zümmögök,
áldva, kiáltva, imádva,
óh egek, óh, Istenem óh!
próbálom megúszni és
kicselezni a légycsapót,
ne csattanjon hátamon
mert nem maradna belőlem
a menny ablakán más, mint
csak egy maszatos koszos fót,
ezért buzgón elmondom azt az imát is
mi tán még sose vót, sose vót,
de tudom és mind tudjuk,
hogy nem ezen múlik ez, nem
a susogó, hízelgő, könyörgő szón,
hanem csak egyedül az ÚR kegyelmén
A KIVÁLASZTÓN, aki engem, a legkisebb szúnyogot
már Édesanyám méhében milliók közül kiválasztott,
emlékszem, hogy zümmögtem, amikor
először a kezébe vett, nézegetett
forgatott méricskélt, faragott, majd azt mondta
- ez lösz az - mert, ha tőlem talált
volna faragatlanabbat és
nyomorultabbat, akkor biza nem
engem, hanem azt választotta vóna,
mert így ad az ÚR példát a
faragatlan világnak, …több