A megtestesülés ünnepkörének befejezése

Hagyományosan az Egyház a Vízkereszt utáni vasárnapokkal (és az azokat követő Gyertyaszentelő Boldogasszonnyal) zárja a Megtestesülés ünnepkörét.

Lássuk, mik ennek a (legfeljebb) hat vasárnapnak az evangéliumi szakaszai s miként mutatja be őket egy II. vatikáni zsinat előtti Misszále (1944-ből)!

1. vasárnap: Lk 2, 42-52
2. vasárnap: Jn 2, 1-11
3. vasárnap: Mt 8, 1-13
4. vasárnap: Mt 8, 23-27
5. vasárnap: Mt 13, 24-30
6. vasárnap: Mt 13, 31-35

A hat vasárnap mindegyike az Epiphánia folytatásának tekinthető, mert mindegyikében Krisztus királyként jelenik meg az Evangélium elbeszélése szerint. Az 1. vasárnap a 12 éves ifjú az egész emberiség királyaként Isten Fiának jelenti ki magát. A 2. vasárnap a kánai menyegzőn a férfiúvá lett Üdvözítő a család királyának mutatja magát. A 3. vasárnap a kafarnaumi századossal hittel valljuk őt királyunknak minden bajban. A 4. vasárnap evangéliuma a természet királyának mutatja be az Urat, aki parancsol a viharoknak. Az 5. vasárnap a mennyek királya, akinek földjébe konkolyt akar hinteni az ellenség, de hasztalan fárad. És az utolsó, a 6. vasárnap az Egyház és a szívek királyának hódol, aki a hajócskáról hirdeti országa törvényeit.